HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
fókuszban

Átalakulásokat hoz az új önkormányzati törvény

2011. szeptember 15. (csütörtök) 17:42
 
Változik a megyei önkormányzatok feladatköre. Az önkormányzatok és az állam közötti feladatelosztási rend főbb pontjairól tartott sajtóbeszélgetést a közelmúltban Demeter Ervin, kormánymegbízott és dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke.

 

Demeter Ervin tájékoztatása szerint a megyei önkormányzatok abban állapodtak meg a kormánnyal, hogy 2012. január elsejétől az intézmények fenntartását az ezzel járó költségekkel együtt az állam veszi át. A változás elsősorban az oktatási és az egészségügyi intézmény-rendszert érinti, amely első lépésként a kormányhivatalokhoz kerül. Kizárólag a bölcsődei és óvodai ellátás marad önkormányzati fenntartásban – emelte ki a kormánymegbízott.
Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett: a szocialista kormányzat évente nagyjából kettőmilliárd forintot vont ki a megyei önkormányzat költségvetéséből. Hozzátette, a megyei önkormányzat tevékenységének 99,3 százaléka jellemzően kötelezően ellátandó állami feladat. A forráskivonás miatt azonban az intézmények fenntartása piaci források bevonása mellett sem működtethető veszteség nélkül.
- A nemzeti ügyek kormánya nem kívánja feladni a vidék Magyarországának intézményellátásában betöltött szerepét – hangsúlyozta dr. Mengyi Roland. Ezért a jövőben az intézmény-fenntartói feladatok átkerülnek az államhoz.

[6_960] Demeter-Mengyi.jpg

A megyei önkormányzatokhoz ezzel egy időben olyan fejlesztés-politikai feladatok kerülnek, amelyek eddig a Regionális Fejlesztési Tanács, a Megyei Fejlesztési Tanács, és egyéb ágazati minisztériumok hatáskörébe tartoztak. Tételesen a területfejlesztés, a településfejlesztés, és a kapcsolódó kiegészítő feladatok. A közgyűlés elnöke kiemelte: a munka nem projekt, hanem programalapú tervezéssel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy komplex, a párhuzamosságokat kihasználó területfejlesztési politika tartozik a jövőben a megyei önkormányzatokhoz. Program alapon történik a gazdaság szerkezetének átalakítása, a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások fejlesztése.

A tervezés mellett a fejlesztéshez szükséges források hozzárendelése is a megyei önkormányzat feladatköre lesz. Az országos területfejlesztési terv alapja a megyék területfejlesztési programja, amelyek a települések fejlesztési terveire épülnek.
Dr. Mengyi Roland úgy vélte: a komplex, globálisan kezelt területfejlesztési politika a szubszidiaritás elvét figyelembe véve a gazdaság teljesítményét akár 50 százalékkal növelheti, köszönhetően a helyben született döntések hatékonyságának. Emellett a megyei önkormányzatok a jövőben kötelező feladatként láthatják el a gazdaságélénkítő feladatokat, ilyen az agrár- és vidékfejlesztés, az épített és természeti környezet védelme, az energiaellátás, valamint a hozzá kapcsolódó biztonsági- és infrastrukturális fejlesztés, továbbá a hulladékgazdálkodással és a kéményseprői ipari közszolgáltatással összefüggő feladatok.
A közgyűlés elnöke hangsúlyozta: társadalmilag és gazdaság-fejlesztés szempontjából is fontos a határon átnyúló együttműködésekben való aktívabb részvétel, valamint az idegenforgalom és a turizmus fejlesztése, amelyben a megyei önkormányzatnak továbbra is fontos szerepet kell vállalnia.

[1_960] Iskola2.jpg

Állami kézben az alapfokú oktatás

Míg az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, addig az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben – jelentette be a kormány döntését Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára augusztus 18-án az új önkormányzati törvény alapelveit ismertetve. A bejelentés kapcsán megkérdeztük néhány polgármestert, mit szólnak az általános iskolák állami kézbe vételéhez?

„Putnoknak kellenek az iskolái”

[3_t] TamasBarna.jpgAz állam semmivel nem lesz jobb gazdája az iskoláknak, mint a települések – vágta rá egyből Tamás Barnabás, Putnok polgármestere, majd pontosított: kistelepülésnél lehet, de városoknál biztos nem. Azok eddig is tudták működtetni. Inkább azon kellene gondolkodni, hogyan tudják bevinni a gyerekeket a kistelepülésekről a városokba, ahol az intézmények 90 százaléka felújított és pedagógus is van hozzá. Ott vegye le a kezét az állam az iskolákról, ahol nem tudják biztosítani a feltételeket. Kijelenthetem, hogy Putnok városa szeretné megtartani közoktatási intézményeit.


„Hatalmas terhet vesznek le a vállunkról” 

[5_t] VitezTothTibor.jpgKöröm 1500 fős település, ahol több mint 200 gyerek jár a helyi iskolába. Azzal, hogy az állam átvállalja az intézmény működtetését hatalmas terhet vesz le az önkormányzat válláról. A kistelepülések kasszájából az oktatás viszi el a legtöbbet. A fenntartás, dologi kiadás az üzemeltetés, bérkifizetés – ezeket a kiadásokat visszapótolni nagyon nehéz. Vitéz Tóth Tibor, Köröm polgármestere nagyon jó döntésnek tartja a kormány részéről, hogy átvállalja az alapfokú oktatást: - Korábban már 12 évig voltam a település polgármestere és az a tapasztalatom, hogy az oktatás nagy gondot jelent egy kistelepülés kasszájának. Egy-egy képviselőtestületi ülésen bizony kemény harcok folynak az iskolaigazgató és a testület között a különböző iskolai feladatok miatt, gondolok itt a túlórákra, a helyettesítésekre, mert mindenki a sajátját védi. Ezeket a pénzeket akkor is ki kell fizetni, ha nincs miből. Nem menekülünk az iskolától, hiszen ha egy településen működik intézmény, akkor ott van élet. A probléma az, hogy egy ilyen kis község, mint Köröm nem tud fejleszteni, nem tud beruházni, mert kevés a pénze. Az önkormányzatok számára az iskolák üzemeltetése egy nehéz feladat. Én nagyon örülök ennek a döntésnek, mert így több jut az emberekre, több jut fejlesztésre, több jut felújításra. Jobban tudok a községben infrastrukturális beruházást elindítani, mert ahol kötelező feladat van, azt meg kell oldani. Az önkormányzat és az iskola viszonyánál az a probléma, hogy a község nem tudja kitermelni a béreket a dologi kiadásokat.

„Még sok a kérdés, a bizonytalanság”

[2_t] VargaLaszlo.jpgVarga László taktaharkányi polgármester szerint nagy viták vannak tantestületeken belül, de a fenntartók között is. – Akkora hordereje van a beavatkozásnak, hogy oldalakon keresztül lehetne sorolni a felmerülő kérdéseket. A legfontosabb, hogy hivatalosan még nem ismerjük a konkrét részleteket. A média egymásnak ellentmondó híreket közöl az üggyel kapcsolatban, a találgatások mezején járunk. Ami biztosnak látszik, hogy az állam a pedagógusok bérét venné át, és talán a közvetlen kiszolgálásét. Ez utóbbinál máris kérdésként jön elő, hogy kiket takar a megjelölés. Hoffman Rózsa államtitkár asszony úgy nyilatkozott, hogy az óvodák maradnak az önkormányzatoknál, ugyanakkor a településvezetések visszavehetik az iskolák fenntartásának jogát az államtól. Eddig örültem is, ám a nyilatkozatban van egy érdekes félmondat: akkor vehetik vissza, ha elfogadják az állam által diktált feltételeket… Menjünk tovább. A folyamatos oktató-nevelő munka még nem lesz biztosítva a pedagógusok bérének átvételével, hiszen az intézmények működtetését meg kell oldani. Gondoljunk arra, milyen sok olyan iskola van az országban, ahol vagy az áramot, vagy a gázt, vagy mindkettőt kikapcsolták a fizetésképtelenség miatt. A folyamatos tanításhoz márpedig hozzátartozik a téli, hideg időszak is. Egy település életében kiemelt jelentőséggel bír az iskolák sorsa. Egyet értek Pokorni Zoltánnal, aki szerint kell az átalakítás, de óvatosan kell hozzányúlni a kérdéshez.

„Mi történik az ÁMK-kal?”

[4_t] RakaczkiZoltan.jpgRakaczki Zoltán, Forró első embere azt mondja, egyelőre arról érdemes beszélni, ami kézzelfogható. – Az önkormányzatokra nagy terheket ró az oktatási intézmények fenntartása, tehát minden olyan kezdeményezést támogatni kell, ami javít ezen a helyzeten. Első kézből annyi a konkrét információ, hogy a pedagógusokat venné át a minisztérium. A kérdés az, hogy mi vár a technikai személyzetre? Kinek a kezébe kerül majd az intézmények fenntartására? A pedagógusok kapcsán nem tudni, kinek a hatáskörébe tartozik később az intézményvezetők kinevezése. Helyesebben tudni, azt azonban nem, lesznek-e egyeztetések a helyi vezetéssel, lakossággal, mert mégiscsak a helyben élők tudják azt, hogy egy adott községben ki az, aki alkalmas erre a pozícióra. Lesz véleményezési joga a tantestületnek, a helyi testületnek, polgármesternek? Mi például most választottunk új vezetőt. Ami bonyolítja a dolgokat, hogy Forró községben Általános Művelődési Központ működik, ami magába foglalja a művelődési házat, a könyvtárat és az iskolát, az újonnan megválasztott igazgató tehát nem csak az iskolavezetéssel járó feladatokat látja el. Magyarul, egy tető alatt van az iskola a közművelődéssel, és azt végképp nem tudni, miként érinti ezt a területet a törvénytervezet. Egyszóval vannak kérdések, de ha a tervezet segít az önkormányzatokon, azt támogatni kell.

Vissza