HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
ajánló

Pásztorok, mi fő a bográcsban?

2013. április 26. (péntek) 18:47
 
Pásztorételfőző versenyt és pásztortalálkozót tartanak szombaton reggel 9 órától a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet látogatóközpontjában. A főzőcske mellett pásztortalálkozót is rendeznek, lesz kézműves bemutató és természetesen a tájjal, állatvilággal is megismerkedhetnek az érdeklődők.

A Tisza XIX. századi szabályozását megelőző évszázadokban a térség képe egészen másképpen nézett ki. A lefutó árhullámokkal járó rendszeres elöntések miatt szántóföldi gazdálkodásra javarészt alkalmatlan volt a terület, viszont  a bőséges nedvességnek köszönhetően a gyepek hatalmas mennyiségű állatot tartottak el, az itt kaszált, szárított szénát pedig nagyobb távolságra is szállították téli takarmánynak. Az állattartás számára ideális élőhelyi adottságokkal éltek is az emberek, különös tekintettel XVII. században errefelé letelepített hajdúk, akik új otthonra leltek Kesznyétenben, Tiszalúcon, Bőcsön…

Érdemes megemlíteni, hogy a pásztorok társadalma négy csoportra oszlott, a ranglétra tetején a lovakat őrző csikósok voltak, akiket a szarvasmarhákra vigyázó gulyások követtek, a ranglétra harmadik fokán a juhokat terelő juhászok, legalul pedig a sertéseket őrző kondások álltak.

A vidéken még fellelhetőek a magyar népi kultúra részét képező, a régmúltban eredő pásztorhagyományok. Ezek összegyűjtése, ápolása fontos tevékenység, amiért köszönet illeti a szervezőket.
[0_960] 100-2331.JPG
A pásztorélet fontos része volt a főzés, bográcsozás, hiszen heteket, hónapokat töltöttek kint a szabadban, az állatok mellett és értelemszerűen saját maguknak főztek. Azt hihetnénk, hogy állandóan pörköltet, gulyást ettek, hiszen a hús ott volt kéznél. Azonban szigorúan el kellett számolniuk a jószággal, ezért  inkább levest, laktató egytálételeket készítettek, mint például slambucot. A magyar gasztronómiai hagyományok fontos részét képezik a pásztorételek.

A rendezvény azonban nem csak a főzésről szól, hanem a ma élő, s dolgozó pásztorokról is, akik közül néhánnyal itt is találkozhatnak. Bizonyítják, hogy a villanypásztorok korában is van létjogosultsága a pásztorkodásnak, ami az ősi hagyományok túlélése mellett foglalkoztatási lehetőséget is jelent. Sokszor nehéz sorsú, hátrányos helyzetű emberek találják meg munkájukat pásztorként, ami nem csak az anyagiak, hanem az önérzetük miatt is fontos, hiszen elmondhatják magukról, hogy a társadalom hasznos tagjai.

Vissza