Csernelytől a tengerig

– Már gyerekként sem a környezetemben szokványos dolgokat csináltam. Faluhelyen nem volt szokás alapozó futást végezni a határban, én meg 100-as sprinter voltam – fogott a nem mindennapi történetének mesélésébe Vincze Tamás. Munkahelyeimen soha nem éreztem jól magam, mert, ha tenni akartam valamit, mindig rám szóltak, hogy ne nyüzsögjek annyit. Így kerültem 1981-ben a magánszférába, akkor alapítottam a cégemet, elkezdtem ipari méréstechnikával foglalkozni. Ennek köszönhetően sokat kellett utaznom, ami egy idő után a hobbimmá is vált, és a családommal a ’90-es végek közepére bejártuk Európát.

Az üzleti kapcsolatok révén 1995-ben lehetőségem nyílt egy vitorlás túrára a Tirrén tengeren. Előtte vitorláson még kikötőben sem voltam. Az élmény hatására azóta minden évben egy alkalommal a Balatonon és valahol a tengeren vitorlázom. Kamarai vezetőként és vállalkozóként sok meghívást kapok hivatalos utakra, így jártam például János Károly spanyol király rezidenciáján, de üzleti úton Ománban is. Igyekszem a családomat is elvinni azokra a helyekre, ahol jártam. A nejem óvodavezető pedagógus, nem mellesleg 3 diplomával, a lányom kommunikációs szakemberként a kormány stratégiai megállapodásainak egyik moderátora, a fiam informatikus és velem dolgozik. Az egyik céget már teljesen ő vezeti. 1990-től 2002-ig alpolgármester voltam, 2010-ben lettem polgármester, az utazásaim során szerzett ismereteket és kapcsolatokat igyekszem a falu javára is felhasználni – utalt a kapcsolati tőke fontosságára Vincze Tamás.