2014.július.26 (szombat) A bácskai vérbosszú nyomában

A bácskai vérbosszú nyomában

A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének delegációja július 22-24,.-e közt kegyeleti látogatáson vett részt a Délvidéken, ahol a partizánok által 1944 őszén meggyilkolt mintegy 35-40 ezer magyar katona, csendőr és civilek emléke előtt tisztelegtek.

A hideg napokat jól ismerjük. Párját ritkító módon Magyarország a délvidéki razzia után vállalta a felelősséget, amikor bíróság elé állította és elítélte a bűnösöket (a főkolomposok esküjüket megszegve átszöktek a németekhez). A szerbek azonban 1944 őszén, a Délvidék magyar-német katonai kiürítését követően tízszeres bosszút álltak. Ráadásul az áldozatok egy részével, köztük nőkkel, gyerekekkel vadállati kegyetlenséggel végeztek. Szerbia lassan az EU tagja lesz, miközben büntetlenül köztük élnek a gyilkosok… Magyarország mintha elfelejtette volna az áldozatokat, a méltó emlék állítását. Az emlékezést, főhajtást és az emlékeztetést szolgálta a VHBSZ zarándokútja.

A kegyeleti csoport Cegléden megtekintette a múzeumban a Kossuth relikviákat, majd Tompánál lépte át a magyar-szerb államhatárt. Szabadka csupán pár kilométer. A város határában várt minket Kuzmics Béla, helyi cserkészvezető, aki kiválóan ismeri a Délvidéket, s a magyarok tragédiáját is. A hivatalos program első állomása azonban egy győzelemhez kötődik, nevezetesen a kaponyai csatához, amikor a majd dupla létszámú és sokkal jobban felszerelt szerb sereget szuronyrohammal szétverték a honvédek 1849. március 5-én. Ezzel megmentették Szabadkát és Szegedet a felprédálástól. Az első koszorút itt helyezte el a delegáció. A másodikat Bajmokon. Az egykoron multikulturális, svábok, magyarok, bunyevácok, szerbek által lakott település határában, az 1944-es vérengzés egyik tömegsírja felett állított emlékmű megkoszorúzása. A település határában mintegy 400 magyar és sváb döntően helyi civilt géppuskáztak le a partizánok. A szerbek által lakott falurészen is van két tömegsír, de a szerbek megfenyegették azokat akik oda mernek menni emlékezni… A délvidékiek pedig jól tudják, hogy ezt véresen komolyan kell venni.
[0_960] DSCF2658.JPG
Bezdán a Duna mentén, közel a magyar határhoz található, stratégiai jelentőségét a Duna híd adja, valamint a Ferenc-csatorna. Béla Bezdánba való és jól ismeri a teljes Bácskát vérbe borító genocídiumot, amely itt két részből tevődött össze. Egyrészt háborús bűntettként, ugyani a partizánok kivégeztek 39 magyar honvédet. A „bűnük” az volt, hogy hittek a partizánoknak. A magyar csapatok már kiürítették a környéket, csak egy szakaszt hagytak hátra a csatorna két hídjának a felrobbantására. A katonáknak nem volt nagy kedvük harcolni, a suttogó propaganda hatására megegyeztek a partizánokkal, hogy a két hidat átadják nekik. Így is történt, jutalom ( szabadság) helyett azonban golyót kaptak a szívükbe. Sírjuk a temető egy külön szegletében, elég elhanyagolt állapotban található. A helyi magyarok és sváb férfiaknak se volt kegyelem. Sokakkal végeztek a partizánok. Az elmondás szerint egy partizánnő, Julka volt az élet és a halál ura, ugyanis ő szelektálta az összegyűjtött férfiakat az alapján, hogy kinek milyen a keze (munkás vagy értelmiségi).
[1_960] DSCF2680.JPG
A VHBSZ Feledy Péter által vezetett delegációja lerótta kegyeletét a Bezdánban kivégzett honvédek és civil áldozatok emléke előtt.

Az utazással együtt három napos kegyeleti út keretében a zarándokok felkeresték a szabadkai áldozatok hősi emlékművét is, amely helye pontosan jelzi a magyar-szerb viszonyt, a temető sarkában, a szeméttelep mellett, egy külön elkerített, nehezen megtalálható szegletben található. A három tömegsírban összesen mintegy 1200 magyar civil áldozat nyugszik, köztük nagy számban moldvai csángók. Az egymás mellett sorakozó márványtáblákon mintegy 900 név sorakozik. A többiek kiléte a mai napig ismeretlen. Itt történt meg az a gyalázat, hogy a szabadságot jelképező madár bronz szobrát (valószínűleg örökre) ismeretlen kegyeletsértők feltépték és elvitték. Hivatalos verzió szerint fémezők voltak, de sokan kétségbe vonják, mondván a betonnal kiöntött szobrot kézi erővel lehetetlen volt leemelni és elszállítani…
[3_960] DSCF2726.JPG
Itt járunk most, a bácskai vérbosszú után 70 évvel. „Erről minden magyarnak tudnia kellene. Emlékezni a vétlen áldozatokra, ápolni az emléküket”- indokolta a kegyeleti utat Feledy Péter, aki sajnálatosnak tartja, hogy sok, a rendszerváltás óta a második világháborúval foglalkozó, Magyarországon megjelent szakkönyvből is kimaradt a magyarok ellen elkövetett genocídium.
[2_960] DSCF2833.JPG
A zarándoklatot a miskolci önkormányzat képviselői ( Molnár Péter, Szabó Sándor, Katona Ferenc, Kovácsné Budai Mária, Pankucsi Katalin, Nánási-Kocsis Norbert és Bartha György) anyagilag támogatták.

« Vissza
Impresszum | Közérdekű adatok | Adatvedelmi nyilatkozat