„Kató néni karaktere hihetetlen helyzeteket szül”

Hiszen a nyitónapon egy kabaré előadással várja majd a szórakozni, és vásárolni vágyókat. A humoristával vásárlásról, vásárokról, és persze Kató néniről is szót váltottunk.

– Milyenek a vásárlási szokásaid? Azt mondják, a férfiak céltudatosan, a nők viszont nézelődve vásárolnak. Nálad elég fura lehet ez a helyzet, hiszen Ihosként, és Kató néniként is más…
– Alapjában véve szeretem a vásárokat, de jól mondod, megvan bennem a hajlam a nézelődésre. Egy vásárnak talán ez is a lényege, hiszen a vásárlás, és a vásár nem kell, hogy együtt járjon. Egy vásárban már az is érdekes, ha az ember sétál egy nagyot, és bámészkodik: szagolgatja az illatokat, megnézegeti a kézműves termékeket, nosztalgiázik egy-egy régi portékán, vagy meglepődik valami újdonságon. Régebben Budapesten is voltak nagy vásárok, ahová meghívtak fellépni, egyszer egy ilyen alkalommal, Kató néniként, még a kezemet is meg szerették volna kérni. De volt példa arra is, hogy egy kisfiúval a karomban adtam a műsort, mert elveszett, és ott érezte biztonságban magát. Emlékszem az egyik vásárra, amelyet tűzijáték és divatbemutató zárt. Egy hölgy sétált a kifutón, és a tűzijáték szikrája ráesett a ruhájára, ami begyulladt. Elég abszurd kép volt, ahogy a modell kecsesen lépeget, hátul lángoló ruhával, és Kató néni porral oltóval szalad utána hangosan sikoltozva.

– Tudomásom szerint Miskolchoz elég sok szál köt…
– Sokat jártam ide udvarolni, hiszen korábbi párom miskolci volt. De fellépni is gyakran hívtak és hívnak is. Nagyon szeretem ezt a várost, olyan mintha haza mennék. Ráadásul Miskolcon éltem át életem leghosszabb fellépését is, egy hotelben 2010 szilveszterén. Eredetileg egyórás lett volna a produkcióm, de szóltak, hogy a következő fellépő késik, húzzam egy kicsit az időt. A végén már nem tudtam mit kitalálni, még néptáncoltam is. Szerencsére nem volt már „száraz” a hangulat, így nem lett izzadtságszagú a fellépés, jól szórakoztak a vendégek. Volt egy úriember, aki már olyan jól érezte már magát, hogy másnap reggel megkérdezte: Művész úr maga is fellépett az este?

– Érdekes, hogy téged mindenki nőnek ismer a tv-ből. A nézők pedig gyakran valós karakterként, valós élethelyzetként fogadják el a látottakat. Talán a legemlékezetesebb példa erre, amikor adományt gyűjtöttek Esmeralda szemműtétére. Veled fordult elő hasonló?
– Óh, számtalanszor, hihetetlen helyzeteket tud szülni Kató néni, na de így épül a karakter élete, hiszen eleinte én írtam a műsort a szerephez, de ma már az élet teszi ezt helyettem. Valahogy jobban megmarad az emberekben Kató néni figurája, mint Ihos József. Egyszer egy bálba mentem fellépni, ahol Bergendyék játszottak, és a szervező azt tanácsolta, a portán csak annyit mondjak, Kató néni és beengednek. Én egy másik műsorból érkeztem, már az otthonkában, kendővel a fejemen. Gondoltam, így egyszerűbben megismernek majd. Behajolok a portás ablakon: „Jó estét kedveském megjött a Kató néni – mondtam, mire a bent ülő bácsi kijelentette, kicsit felháborodott hangon, hogy tessék hazamenni mama, ez már nem magának való, és bezárta előttem az ablakot.” Na ebben a helyzetben fura volt visszaváltozni, és kimagyarázni magam, hogy miért is járok éjnek évadján nőnek öltözve az utcán. De olyan is volt, hogy egy nagymama be akart mutatni az unokájának: „Kislányom itt a Kata néni!” – mire az unoka: „Csókolom, ön a Hajdú Péter felesége?” Szóval sok érdekes történet megesett már velem az évek során. A többit elmondom majd személyesen – Miskolcon.

Vajtó László