2017.november.27 (hétfő)

Oktatás és képzés Európában: az egyenlőtlenségek továbbra is kihívást jelentenek

Az Európai Bizottság közzétette az Oktatási és Képzési Figyelő 2017. évi kiadását, melynek tanúsága szerint a tagállami oktatási rendszerek egyre befogadóbbak és hatékonyabbak. A jelentés ugyanakkor azt is megerősíti, hogy a diákok iskolai végzettsége nagyban függ társadalmi-gazdasági hátterüktől. A dokumentumból az is kiderül, hogy a legtöbb tagállamban előrelépés történt az oktatás megreformálásával és korszerűsítésével összefüggő legfontosabb uniós célok elérése felé, ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség az oktatáson belüli méltányosság megvalósítása érdekében.

Az iskolai végzettségnek meghatározó jelentősége van társadalmi szempontból. A csak alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében csaknem háromszor akkora annak valószínűsége, hogy szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben fognak élni, mint a felsőfokú végzettségűek körében. A jelentés adatai azt is mutatják, hogy 2016-ban az alsó középfokú végzettségű 18–24 év közötti fiataloknak csak 44%-a rendelkezett munkaviszonnyal. A teljes népességet (15–64 éves korosztály) tekintve a munkanélküliség sokkal gyakoribb a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők körében (16,6%), mint azok esetében, akik felsőfokú végzettséget szereztek (5,1%). A tanulók eredményeit ugyanakkor alapvetően meghatározza társadalmi-gazdasági helyzetük: a leghátrányosabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulóknak 33,8%-a, míg legkiváltságosabb helyzetű társaiknak mindössze 7,6%-a tartozik a gyengén teljesítők közé. Azok, akik az EU-n kívül születtek, különösen kiszolgáltatottak. A migráns háttérrel rendelkező fiatalok esetében fokozottabb a gyenge iskolai teljesítmény és a korai iskolaelhagyás veszélye. 2016-ban az EU-ban élő, de az Unión kívül született 30–34 éves lakosság 33,9%-a tartozott az alacsonyan képzettek közé, míg az EU-ban született társaik esetében ez az arány csupán 14,8% volt.

Az EU 2020-ra vonatkozó egyik célkitűzése az, hogy az alapvető olvasási, matematikai és természettudományos feladatokban alulteljesítő tizenöt éves tanulók arányát 15%-ra csökkentse. A tények azonban azt mutatják, hogy az EU összességében távolodik e célkitűzés elérésétől, különösen a természettudomány területén, ahol a gyengén teljesítők száma 2012 és 2015 között 16,6%-ról 20,6%-ra nőtt. Magyarország esetében ugyanez az arány 18%-ról 26%-ra emelkedett (!).
 
Az uniós átlaghoz viszonyítva ugyanakkor pozitív változás tapasztalható Magyarországon a következők tekintetében:

  • 2013 és 2016 között kismértékben növekedett a felsőfokú iskolai végzettséget szerzők aránya;
  • csaknem a kétszeresére (3,2%-ról 6,3%-ra) nőtt a tanulásban részt vevő felnőttek aránya; és
  • a frissdiplomások foglalkoztatási rátája is számottevően (74,2%-ról 85%-ra) emelkedett.

Az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelője 2017-ben hatodik alkalommal jelenik meg; célja az európai oktatási és szakképzési rendszerek fejlődésének nyomon követése szerteágazó adatok figyelembevételével. A Figyelő méri az alábbi, az „Oktatás és képzés 2020” keretében megállapított hat cél megvalósítása terén elért haladást:

1. az oktatásból és képzésből lemorzsolódó 18–24 évesek aránya csökkenjen 10% alá;

2. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek aránya érje el legalább a 40%-ot;

3. azon gyerekeknek, akiknek életkora négy év és az alapfokú oktatás megkezdésének életkora közé esik, legalább 95%-a vegyen részt oktatásban;

4. az olvasási, matematikai és természettudományos területen alulteljesítő tizenöt évesek aránya csökkenjen 15% alá;

5. az oktatásban vagy képzésben részt nem vevő, a közelmúltban középfokú, illetve felsőfokú végzettséget szerző 20–34 év közötti fiatalok 82%-a rendelkezzen munkaviszonnyal;

6. a 25–64 év közötti felnőttek legalább 15%-a vegyen részt formális vagy nem formális tanulásban.


A teljes sajtóközlemény 
itt olvasható(link is external).

További információk 

« Vissza
Impresszum | Közérdekű adatok | Adatvedelmi nyilatkozat