HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Bevándoroltatás helyett…

2018. május 19. (szombat) 09:54
(Jeney Edit jegyzete) A migránsok mindenáron való befogadását forszírozóknak az évek során igen változatos érvrendszert sikerült összekaparniuk. Ami egyből adódott, az a szívre ható indok: hiszen ők háborús menekültek.

Az ezzel kapcsolatos tisztánlátást viszont nagyban nehezíti, hogy egyrészt akik a jobb élet reményében jönnek, azok is menedékkérelmet nyújtanak be, visszaélvén a menekültügyi és emberjogi szabályokkal. Másrészt a háborús menekültek közülük sokan már egy harmadik, biztonságos országból érkeznek Európába, illetve nekik inkább átmeneti oltalmat kellene nyújtani, mivel minden bizonnyal, ha hazájukban újra béke lesz, jó hazafiakhoz illően otthon az újjáépítésben akarnak részt venni. Nos, hát akkor térjünk rá a „komoly észérvekre”. A bevándorlók lendítik fel a gazdaságot, csökkentik a munkaerőhiányt, teremtik elő a jövő öregjeinek nyugdíját…

Csakhogy kilóg a lóláb: nem ész, hanem ideológiai érvek ezek. Ki hiszi azt el, hogy ezekkel a gyakorlatilag megszűretlen, kiválogatatlan illegális bevándorlókkal bármilyen eredményt is el lehet érni, miközben egyes felmérések szerint a Németországba 2015-ben beözönletteknek nagyjából csak a 10 százaléka dolgozik?! A bevándoroltatás egy felelőtlen kísérlet Európában. Honnan ez a merészség, mikor egyébként még az állatokkal való kísérleteket is szigorú törvényi szabályok korlátozzák? Ma már köztudott, hogy a negyedik ipari forradalom eredményeként a robotok a belátható jövőben sokféle munkakörben helyettesíthetik az embert, illetve sok munkakört teljesen átalakítanak. Többek között azokban a feladatokban is, amelyeket ezek a képzetlen bevándorolt emberek elvileg el is tudnának végezni. Akkor ez azt jelentheti, hogy a ma migránsai hosszútávon is a jövő eltartottjai lesznek. Csath Magdolna közgazdász közlése szerint az EU versenyképessége húsz éve folyamatosan romlik.

Az Unió az innovációs eredményekben lemarad Kanada, Ausztrália, Japán, Dél-Korea és az USA mögött. Akkor viszont vigyázó szemünket lehet, hogy nem csak Párizsra kellene vetnünk. Azt már biztosan lehet tudni, hogy a hozzánk hasonlóan vészesen elöregedő Japán, nem bevándorlással, hanem a robotika felfuttatásával akarja saját munkaerőgondját megoldani. Dél-Korea pedig zseniális húzással bevezeti a robotadót az emberi alkalmazottak adóbefizetésének pótlásául. Annyit már biztosan tudunk, hogy a robotika térnyerése megállíthatatlan folyamat a világban. Márpedig ha úgy sem lehet elejét vennünk (miért is tennénk?), akkor arra kell ügyelni, hogy egy szelíd, emberbarát változat teljesedjen ki, illetve hogy semmiképp ne maradjunk ki belőle. Lehet, hogy ezért lett Magyarországon külön minisztériuma az innovációnak? Lehet, hogy nálunk is a munkaerőgondok megoldását, és egy élhető, nyugodt társadalom megvalósítását a demográfiai mutatók javítása mellett az új ipari forradalomba való bekapcsolódás jelenti majd?

Vissza