HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

FELMELEGEDÉS

2018. szeptember 25. (kedd) 08:47
(Latrán Béla jegyzete) „Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van. / Soha sincs jó idő, mindig esik az eső” – foglalja össze a klímaváltozás kvintesszenciáját a magyar népdal.

Az éghajlatváltozás hívei az idei nyáron komoly muníciót kaptak elméletükhöz. Hogy régebben is voltak nagy melegek? Ki emlékszik azokra? Pedig elég csak a János vitéz vagy a Toldi kezdő sorát felidézni, hogy rájöjjünk.

A Föld légkörének hőmérsékletét 1875-, széndioxid tartalmát 1955-től kezdték rendszeresen mérni. Az adatokat ábrázolták és láss csodát, a légkör szén-dioxid-tartalmának időbeli változása hasonló lefutású volt, mint a hőmérséklet-változás görbéje. A hőmérséklet időszakonként, a szén-dioxid értéke folyamatosan emelkedik. Az ok-okozati viszony ugyan kérdéses, de megszületett a hipotézis. Globális felmelegedés van és ennek kiváltó oka az ember által kibocsátott többlet szén-dioxid. Ez a feltevés ma már annyira megkérdőjelezhetetlen, mint Galilei korában az a tétel, hogy a Nap forog a Föld körül.

Az elméletet Al Gore (Clinton alelnöke) és köre, valamint a zöld mozgalmakhoz a 80-as években csatlakozó, új terepet kereső baloldali és liberális aktivisták vitték sikerre. (Annak idején őket nevezték görögdinnye politikusoknak a gyümölcs színe alapján, ami ugye kívül zöld, belül vörös.) Hogy van-e éghajlatváltozás? Persze, hogy van, mindig is volt. Miért pont most ne lenne. De az okok sokkal összetettebbek, mint hogy egyetlen tényezőre, a szén-dioxid-emisszióra lenne visszavezethető. A Miskolci Egyetemen 1977-ben geofizikusként végzett Szarka László akadémikusnak, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának a véleménye szerint: „Az ember az energiaforrások előállításával, átalakításával és úgynevezett hasznosításával a földrészek eredeti felszínének felét már átalakította. Hogyne lenne ennek környezeti, akár éghajlati hatása.” (…) „Az emberiség jövőjét nem a felmelegedés, hanem a túlfogyasztás miatti környezetromlás veszélyezteti. Túlfogyasztás van az édesvízkészlet, a kritikus nyersanyagok és a termőföld vonatkozásában, ugyanakkor túlterheljük a talajt, a vizeket és a levegőt is.”

Felvetődik a kérdés, hogy egyénenként, kis közösségenként tudunk-e valamit tenni e folyamatok lassításáért? Néhány területen látok reményt keltő fejleményt. Az óvónőknek, tanítóknak, pedagógusoknak köszönhetően lassan felnő egy olyan generáció, amely nem csak saját maga tanulja meg, de a szüleit is megtanítja a szelektív hulladékgyűjtésre, takarékosságra, a környezettudatos viselkedésre. De itt van egy másik friss példa: A hidrogeológus szakma különböző szervezetei, Áder János köztársasági elnök hathatós közreműködésével megakadályozták, hogy életbe lépjen az a törvény módosítás, amely – a feszín alatti vizek veszélyeztetésével – lehetővé tette volna a 80 méternél sekélyebb kutak engedély nélküli lefúrását.

(Szerzőnk geológus, földtani és bányászati szakértő)

Vissza