HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

RÉGI IDŐK KARÁCSONYA

2018. december 10. (hétfő) 09:23
(Latrán Béla jegyzete) Megemlékezvén arról, hogy „Az Ige testté lett,” karácsony előestéjén a magyar falvak iskolásai kis csoportokba szerveződve, házról-házra járva, énekszóval hirdették: „E mai nap egy kis gyermek, Szűztől született tinéktek.”

Ez volt a kántálás, amely a borsodi falvakban az ezerkilencszázhatvanas évek első felében még folyamatosan élő néphagyomány volt. Kistokaji gyermekként ennek résztvevője voltam magam is. Emlékeim szerint szinte minden osztálytársam kántált, lányok, fi úk egyaránt. A 4-6 fős csoportok a délutáni istentiszteletek után, már a sötétben indultak el a rokonok, ismerősök köszöntésére. Általában a Református Énekeskönyv 315. és 316. dicséretét a „Krisztus Urunknak áldott születésén” illetve „Az Istennek szent angyala” kezdetű énekeket adtuk elő felváltva, de ha egy beházasodott családtag kért egy katolikus éneket, úgy elénekeltük a „Mennyből az angyal”-t is.

A lakásba invitálást, ha lehetett, udvariasan elhárítottuk. A konyhaajtóban fogadtuk el a süteményt, a szódavizes szörpöt és a pénzt, ami abban az időben 50 fillér, maximum 2 forint volt. Igyekezni kellett, mert aznap este 30-40 család várta a jó kívánságokat, akik számon is kérték, ha véletlenül kimaradtak. Ellentétben a locsolkodással a kántálást nem motiválta a pénzgyűjtés hajszolása. Lehet, azért sem, mert ez a szokás hamarabb elhalt, minthogy erre sor kerülhetett volna. A megszűnés nagyon gyors volt. A paraszti társadalom a téeszesítéssel darabjaira hullott. A bérmunkássá lett falvak lakói gyorsan átvették a városi szokásokat. A falvakban is általánossá vált a karácsonyi ajándékozás, amit a katolikusoknál a „Jézuska”, reformátusoknál az „Angyalka” hozott. Gyerekkorunkban az ajándék a feldíszített karácsonyfa volt. (Igaz ezt is a polgároktól vette át a falu népe, de ez még szüleink gyerekkorában történt.) A gyorsaságban közrejátszott, hogy a hatvanas évek második felében a falusi családok meglepték magukat egy nagy ajándékkal, ez nem volt más, mint a tv-készülék. A mintaadó paraszti közösség megszűnésével a népi hagyományokban szereplőkből nézőkké váltunk. Az iskola és a kádári média egyház ellenes tevékenységének hatásaitól el is tekinthetünk, hisz láthatjuk, mire jutott Nyugat- Európa társadalma e nélkül is.

Kiüresedő világunkban a karácsony ünnepe még tartja magát, még mindig megmozgatja az embereket. A család összejön, a távolélők is hazatérnek, hisz nagyon mély emberi igény van bennünk a békére, a szeretetre, a megújulásra, a fényre. A kétezer éve karácsonykor jászolban született kisded a sötétségtől való megszabadulás reményét jelenti ma is.

Vissza