Oktatás és képzés Európában: a tagállamok további előrehaladást értek el

2018. október 16. (kedd) 23:03

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos ma mutatta be az Oktatási és Képzési Figyelő 2018. évi kiadását, melynek tanúsága szerint a tagállamok további előrelépést tettek a 2020-ra kitűzött uniós célok végrehajtása felé vezető úton.
Az Európai Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy oktatási rendszereik eredményességéről gondoskodjanak. Ennek a munkának szerves részét képezi az évente megjelentetett Oktatási és Képzési Figyelő összeállítása. Az idei jelentés középpontjában az állampolgári ismeretek oktatása áll, jelezve, milyen fontos szerepet tölt be az oktatás a társadalmi szerepvállalás és befogadás előmozdításában, valamint a polgárokat megillető jogok megismertetésében. A kiadvány egy sor példán keresztül bemutatja, hogyan törekednek az egyes tagállamok arra, hogy fiatal állampolgáraik megismerjék az adott ország demokratikus rendjének és intézményeinek működését, és többet tudjanak meg az Európai Unió alapértékeiről. A jelentés Magyarországra vonatkozóan megállapítja, hogy az alap- és középfokú oktatási intézmények nevelési programjának szerves része az állampolgári ismeretek oktatása, amely kiterjed a hazafias értékek átadására is.

Az Oktatási és Képzési Figyelő 2018. évi kiadása rámutat arra, hogy a tagállamok további előrelépést tettek kiemelt és számszerűsített céljaik megvalósítása felé. A kiadvány ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy továbbra is különbségek állnak fenn az egyes tagországok között és a tagországokon belül, ami további reformokat tesz szükségessé. Különösen igaz ez az alapkészségekre, melyek esetében számottevő erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a fiatalok megfelelő szinten megtanuljanak olvasni, írni és számolni.
Unió-szerte a négyéves vagy annál idősebb gyermekek 95,3%-a részesült koragyermekkori nevelésben és gondozásban, ami, ha kismértékben is, de meghaladja a 95%-ban megállapított célértéket. Magyarországon hasonlóan alakult ez az arány: 95,7%-kal szintén meghaladja a célértéket.

Az iskolából lemorzsolódó diákok aránya 2017-ben uniós szinten 10,6%-ra esett vissza. Ez már nagyon közel jár a 2020-ra kitűzött célhoz, vagyis ahhoz, hogy a lemorzsolódók aránya 10% alá csökkenjen. Magyarországon ezzel szemben 2014 (11,4%) és 2017 (12,5%) között kismértékű emelkedés volt tapasztalható ezen a téren.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 39,9%-ra emelkedett (+2% 2014 és 2017 között), megközelítve a 2020-ra elérendő 40%-os célt. Magyarországon ezen a területen is ellentétes folyamat rajzolódik ki: itt 2%-os csökkenés tapasztalható 2014 (34,1%) és 2017 (32,1%) között. Elmondható ugyanakkor, hogy a felsőfokú oktatásban végzettek bértöbblete Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban az alsó középfokú oktatási rendszerekből kikerülő munkavállalók béréhez képest.

Az Oktatási és Képzési Figyelő arról is áttekintéssel szolgál, mennyit költenek a tagállamok az oktatásra. Ezek a ráfordítások fontos befektetést jelentenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából. 2016-ben az oktatás állami finanszírozása átlagosan 0,5%-kal bővült reálértéken számolva 2015-höz képest. Magyarországon az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2016-ban 4,9% volt, ami meghaladta a 4,7%-os uniós átlagot.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható (angolul).

További információk (angolul)