HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Téli tüntetés

2019. február 4. (hétfő) 17:00
(Latrán Béla jegyzete) A múlt év decemberében az EU balliberális, migráns barát vonalától eltérő véleményen lévő kormányok ellen varázsütésre tüntetések kezdődtek. A belső botrányoktól sújtott, láthatósági problémákkal küzdő, szavazó táborukat vesztő ellenzéki pártok számára egy tömegdemonstráció kirobbantásában részt venni mentőövet jelentett.

Volt ugyan egy kis probléma. Ez pedig a sikeres 2018-as év. Az ellenzéki szakértőnek számító Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke éppen december elején jelentette ki egy interjúban: „Trianon óta, ennél jobb állapotban még soha nem volt a magyar gazdaság. A mostani növekedési ciklus a magyar gazdaságtörténetbe óriási sikertörténetként fog bevonulni. Az államháztartást fegyelmezetten menedzselik, a fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg pozitív.” Ez persze nem volt akadálya a tiltakozó akcióknak. Elvégre diktatúra van, hisz a Fidesz kétharmaddal győzött.

Az ürügyet az szolgáltatta, hogy a Parlament módosította a munkaügyi törvényt, ezáltal lehetővé vált az EU ajánláshoz igazodóan, hogy az eddigi 300 helyett, évi 400 önkéntesen vállalt túlóra kifizethetősége legyen legális. Ez ellen léptek fel az ellenzéki pártok. Nyelvpolitikai bravúrral a módosítást rabszolga törvénynek nevezték el. Azt, hogy ez mennyire csak ürügy, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a boltok vasárnapi zárva tartását éppen az ellenzék tiltakozó akciói miatt kellett megszüntetni.

A tüntetések sikere érdekében az ellenzéki pártok szövetségre léptek egymással. Ráadásul nem hagyhattak ki senkit, és nem is akart kimaradni senki. A tüntetések résztvevőiként szükség volt Gyurcsány hívő tagozatára, a Momentum mindig ráérő, büfészakos hallgatóira, a Jobbik megmaradt tagságára. Az ellenzék parlamenti obstrukciója és a szavazás megakadályozásának kísérlete ugyan kudarcba torkollott, de az utcai megmozdulásokon sok zavart okoztak a bevetett új eszközök. A kezdeti időszakban a résztvevő 5-10 ezer fő összevissza vonulása blokkolta a tömegközlekedést (később kitanulták, illetve elfogytak a vonulók). Az alapvető eszköz a provokáció volt. Ez történhetett például agresszióval, botrányokozással vagy trágársággal. A cél az volt, hogy az elkövető áldozati (mártir) szerepbe kerüljön. A jelenlévő ellenzékhez húzó sajtó majd teszi a dolgát. Úgy tűnik, a rendőrök is ismerték a módszereket és nagyon profin viselkedtek. Tipikus példa: a Momentum elnöke füstbombát dob a rendőrök felé, de nem viszik be, később eljárást indítanak ellene.

Külsősöket nem nagyon tudott az ellenzék megnyerni. A bizonytalan szavazókat inkább taszította a felfordulás. Például nem vettek részt a tiltakozásokon a túlóra törvény érintettjei. Miért is vettek volna, elvégre a túlórát jól fizetik. Hétköznap 50 százalék, ünnepnap 100 százalék bérpótlék jár érte. Hazánkban a hivatalos statisztikák szerint évente átlagosan 36 órát túlórázik egy fő, legtöbbet az adminisztrátorok, 45 órát.

Vissza