A Fidesz javaslatait lesöprik az asztalról

Koncz Ferenc megnyitó beszédében megjegyezte, a parlamenti alelnök látogatása részét képezi az EP választási kampánynak, majd leszögezte, nem mindegy, hogy hazánk huszonkét EU-s parlamenti képviselőjéből mennyi kerül ki a Fidesz, és mennyi az MSZP berkeiből. Ezt erősítette meg Áder János, aki mintegy kétórás előadásában mutatott rá a kormánypárt, ezen belül a gyurcsányi időszak szemfényvesztéseire. Az alelnök - képkivetítő igénybevételével - filmfelvételek, újságcikkek felidézése mellett mutatott rá Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök azon hibáira, saját szavainak ellentmondásaira, magyarul hazugságaira, amelyek részét képezték annak, hogy országunk gazdasága a szakadék szélére sodródott. Grafikonok segítségével jelezte, hogyan és mely területeken váltunk elsőből az utolsóvá az integráció után, ugyanakkor hangsúlyozta, az MSZP nagy előszeretettel hangoztatja, hogy a Fidesznek nincs programja. Ennek cáfolására Áder János számos olyan, jobboldali javaslatot sorolt fel beszédében, amelyekhez hasonlatosak segítettek a környező országok helyzetén, és amelyekről – nálunk - a kormánypárt egyszerűen nem vesz tudomást, lesöpri az asztalról.

Vissza a munka világába

Áder János, hogy ne csak általánosságban beszéljen javaslatokról, konkrét példákat is felsorolt, immár olyanokat, amelyek most a kormány megfontolására várnak, és amelyek nem kívánnak külön költségvetési forrásokat. – Hatszázezertől többen élnek valamilyen fogyatékkal hazánkban – mondta a politikus – akiket hatványozottan érint a válság. Az elmúlt években a támogatásuk nem változott. Felmerül a kérdés, miként lehetne segíteni rajtuk úgy, hogy ne kapjuk meg a vádat, miszerint a hiányt akarjuk növelni. A MEH költségvetésében van egy tétel, hárommilliárd forint - propagandára. Újsághirdetésekre, tévés reklámokra, plakátokra, stb. Kérem, ne használják ilyen célra csak – akár – az összeg felét, mindjárt jutna a fogyatékkal élőknek, rögtön megháromszorozódna a költségvetési támogatásuk, jutna pénz vakvezető kutyák kiképzésére, nagyothalló készülékekre, amit a TB nem támogat, és a legfontosabb, a nagytöbbséget vissza lehetne hozni a munkaképes világba. A kormány azonban nem teszi meg a lépéseket, pedig csak pénzek átcsoportosításáról lenne szó.

Csak egy hónapot venne igénybe

Másik példa a mezőgazdaságban dolgozók helyzete – folytatta Áder János. – A termékek többségét a nagy áruházláncok, multinacionális cégek vásárolják meg. Ezek a vállalkozások – megnéztük – mintegy nyolcvan jogcímen különböző visszatérítéseket kérnek a magyar termelőktől. Hogy miért? Csak! Ez a válasz. Felelős kormány, ha munkahelyeket akar megőrizni, és nincs saját ötlete, akkor nézze meg, miként oldja meg a problémát pl. Szlovákia. Ők elfogadtak egy törvényt, miszerint a visszatérítési érték felső határa három százalék lehet. (Nálunk ez öt és huszonkét százalék között mozog.) Aki megsérti a törvényt, az fizessen súlyos pénzbüntetést és ha az nem elég, be kell záratni az üzletet egy időszakra. Ilyen egyszerű ez kérem, de a kormány itt sem lép. A törvény meghozatalát egy hónap alatt le lehet bonyolítani, és ez egy árva fillérjébe nem kerülne az adófizetőknek. Kíváncsi vagyok, mit lép a kormány, ha letesszük a javaslatot az asztalra, hiszen itt munkahelyek megtartásáról van szó, ami könnyebb, mint újak teremtése. Persze az utóbbi is fontos – mondta az alelnök.

Erősíteni kell a rendőrséget

Áder János a közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos problémákra is rávilágított. – Igazat adok Horn Gyulának abban, amikor 1996 környékén azt mondta Kuncze Gábor belügyminiszternek, hogy ami Magyarországon van az minden, csak nem közbiztonság. Ez a megállapítás napjainkra is érvényes. A különböző bűnözői csoportok a végtelenségig elszemtelenedtek, ha fényes nappal egy bűnbanda erődemonstrációt tarthat, és a rendőröknek ehhez egy szavuk nincs, ott már komolyak a problémák. 2006-ban háromezertől több, negyven-ötven év körüli, jól kiképzett rendőrt küldtek nyugdíjba. Nagytöbbségben fiatal, még nagy tapasztalattal nem rendelkezők alkotják most az állományt, hiszen gyakorlatot nem lehet az iskolában szerezni semmilyen szakmában. Költségvetési forrásokat ide is találni kell, mert nagyon szükségszerű a testület megerősítése. De ha már nem találnak rá, legalább fogadnák el a „Három csapás” elnevezésű javaslatunkat. Ez a BTK szigorításáról szól, ezen belül arról, hogy aki háromszor ugyanazt a súlyos (emberölés, annak kísérlete, erőszakos nemi közösülés, rablás, stb.) bűntettet elköveti, azt sokkal szigorúbban, akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtsák. Erre már vannak eredményes példák szerte a világban. Ha nem hisznek nekünk, miért nem fogadják el a nemzetközi tapasztalatokat – hagyta levegőben a választ Áder János, aki előadásának végén ismételten felhívta a figyelmet a júniusi EP választások fontosságára.