HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

A pénz beszél, a reform marad. Passzív ellenállás: a Szent Feren orvosai a helyükön maradnak

2007. május 1. (kedd) 00:00
 
A napjainkban zajló egészségügyi reform ábécéjének első négy karakterét a pénz szó betűiből állították össze.

A tervezett intézkedések ellen tiltakozhattak élő láncban a betegek, írhattak levelet a miniszterelnöknek, felsorakoztathatták a szakmai érvek tömegét – az átalakítás rendületlenül halad a liberálisok által kijelölt útján. Az egymásnak feszülő felek egyaránt a betegek érdekeivel magyarázzák lépéseiket. Hogy végül is kinek, kiknek az érdekei kerülnek ki győztesen ebből a játszmából, azt majd az idő mutatja meg. Írásunkban nem vállalkozhatunk többre, mint a május első hetében megismerhető helyzet néhány aspektusának felvillantására.

 

Miskolc nyert (?)

„A városvezetésnek 77 ággyal sikerült többet kiharcolnia a miniszteri ajánlathoz képest” – nyilatkozta Szűcs Erika, Miskolc szocialista alpolgármestere még február 14-én az újságíróknak. Az persze, hogy milyen árat kell ezért fi zetniük, például az egészségügyben dolgozóknak, csak később derült ki. A Szent Ferenc Kórházban 170 szakdolgozó kapta meg felmondólevelét a reform következményeként. Az alpolgármester asszony ugyanis győzelmi jelentéséhez elfelejtette hozzáfűzni, hogy az átalakítás következményeként munkahelyek szűnnek meg, évtizedek alatt felépített egzisztenciák dőlnek majd romba Miskolcon. Mert ami a miskolci Semmelweis és a Diósgyőri Kórház esetében fejlődéshez vezethet, az a Szent Ferencnél és a szikszói intézménynél a leépüléshez nyitotta meg az utat. „Felelős politikusként és egészségügyi vezetőként egyaránt azt gondolom, a reform megítélésekor a megyében élők egészségügyi ellátásának színvonalát kell szem előtt tartani” – nyilatkozta lapunknak dr. Koleszár Lajos, a Semmelweis Kórház igazgatója, a megyei önkormányzat egészségügyi bizottságának vezetője. „Egy kórházban nemcsak úgy hozhatunk létre új osztályt, ha egy már valahol működő részleget áthelyezünk, hanem nulláról is indulhatunk”. A szintén MSZP-s igazgató ez utóbbi kijelentését – többek között – a Semmelweis Kórházban 1985 óta működő mellkassebészet példájával támasztotta alá. Mint mondotta, a sebészet a nulláról indult, s ma regionális feladatokat lát el, neve országosan közismert. Az átalakítás mellett kardoskodva kifejtette: Miskolcon ma öt, „full”-ra felszerelt orvosi laboratórium működik. Gazdaságosabban dolgozhatnak, ha összevonják azokat, például két egységbe.

 

Aktív és passzív

A Kulcs Magazin munkatársaként kisebb közvélemény-kutatást tartottam Miskolcon. Kíváncsi voltam rá, az utca embere vajon ismeri-e az aktív és a rehabilitációs ágyak fi nanszírozásának különbségét. A legtöbben görbén néztek rám, s leginkább a pokolba kívántak okvetetlenkedésemmel. Pedig szintén a pénzen áll, vagy bukik minden. „Az Országos Egészségügyi Pénztár a krónikus, a rehabilitációs ágyakra 5280 forintot, az ápolási ágyakra 4900 forintot fi zet naponként” – hallottuk dr. Tiba Sándort, a szikszói kórház igazgatóját. „Egy laparoszkóppal elvégzett epeműtétért háromnapos bennfekvéssel pedig 182 ezer forintot.” Leegyszerűsítve: minél jobban felszerelt egy-egy intézmény, minél súlyosabb beteget kezel, annál nagyobb bevételre tehet szert. Az ápolási osztály tevékenységéről is lehet tudományos dolgozatot írni, de a szakma és közvélemény sokkal kíváncsibb például a daganatos diagnózisú betegek gyógyulási esélyeire. Itt ismerkedünk meg egy másik fogalommal is. Nem mindegy, hogy egy idősebb, mondjuk nyolcvan éven felüli bácsi ellátására felügyelnek-e az ápolási osztályon, vagy pedig egy súlyos, hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő beteg életét mentik meg az operációval. A „beteganyag” mindenképpen motiválja az orvost, és a kórházat, még akkor is, ha arról nem illendő beszélni. A hasonlat kicsit sántít, de érzékletes: A pontról B pontba elgurulhatunk Trabanttal, de mondjuk Mercedessel úgyszintén.

 

A kiutak

Az akkor még pozícióban lévő Molnár Lajos egészségügyi miniszter március 9-én aláírta a kórházak átalakításáról készített, s leginkább diktátumhoz hasonlítható özigazgatási határozatot, később távozott a posztjáról. A bársonyszéket Horváth Ágnes örökölte meg. Ő már a több biztosító versenyén alapuló egészségbiztosítási rendszer bevezetésén dolgozik – gőzerővel. A miskolci Szent Ferenc és a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházak vezetői és szakembergárdája időközben kidolgozta a megmaradás és a továbbfejlődés feltételeit. Árral szemben úszni nehéz feladat, ám, mint elmondták, betegeik érdekében, és szakmai presztízsük fenntartásáért a megváltozott körülmények között is tovább dolgoznak. A Szent Ferenc Kórházban június 30-ig folytatódik a tüdőgyógyászati és a reumatológiai betegek ellátása. A Semmelweisben ugyanis még ötven ágyon sem sikerült határidőre megteremteni az aktív tüdőgyógyászat feltételeit, s a Diósgyőri Kórházban sem alakították ki a reumatológiai ellátás feltételrendszerét. De mi lesz a három hónapos moratóriumot követően? „Minden valószínűség szerint a feltételek kialakítása érdekében újabb pénzeket pumpálnak a Semmelweis költségve tésébe” – mondta dr. Kása Miklós, a Szent Ferenc igazgatója. – Ez nem más, mint értelmetlen pazarlás, hiszen egy jól működő ellátás újraszervezéséről van szó 300 méteren belül. Egyébként is 50 ágyon gazdaságtalan működtetni a tüdőgyógyászatot. Ez a kapacitás kb. 160 ezer lakos ellátását biztosítja, így Miskolc kivételével az egész megye tüdőgyógyászati kezelése Edelénybe kerül. Akkor hol jött létre az a bizonyos ellátási lánc, amelyre a politikusok rendszeresen hivatkoznak? A mellkassebészet, a tüdőgyógyászati fekvőbeteg-ellátás és a szűrőállomás, mint ellátási lánc, fikció, egy nem létező fogalom! A volt tüdőkórházban rehabilitációs ágyakon folytatódhat az ellátás. A csanyiki pszichoterápiás és légzőszervi rehabilitációs osztály rövidesen beköltözik a Csabai kapuba, azonban változatlanul biztosítjuk a betegeknek a Szent Istvánbarlang gyógytermében a klímaterápiát. A kardiológiai rehabilitációs osztály tovább bővül 60 ágyra, s új szolgáltatásként fogyókúrás kezeléseket indítunk. A Megyei Kórház Onkológiai Intézetével együttműködve továbbra is onkológus szakorvosaink végzik a légzőszervi daganatos betegek kemoterápiás kezeléseit, és a megyében elsőként megkezdjük az onkológiai betegek rehabilitációs ellátását. Reumatológus szakorvosaink július 1-je után is – a sokkal kedvezőtlenebb finanszírozás ellenére – fogadják a város és a megye reumatológiai betegeit – vázolta a továbbélés lehetőségeit dr. Kása. Szikszón a legújabb megoldásként az egynapos sebészet létrehozását tervezik az öt műtőben. Emellett a modern kórtermek megtartásával, a finanszírozás ismételt átgondolásával a szülészet újraindítását szintén céljaik közé sorolták.

 

Szöveg: Udvardy József

 

 

Egy kábel, más semmi?

Az átalakítás részletkérdésének tűnhet, ám várhatóan sok vitára ad majd okot a Szent Ferenc Kórház digitalizált adatbázisának sorsa. A betegadatokat öt esztendeje gyűjtik és archíválják a valóban korszerű számítógépes képalkotó rendszerük alkalmazásával. Mi történhet a gyógyításhoz nélkülözhetetlen adatbázissal? Dr. Koleszár Lajos álláspontja szerint az adatok nem egy-egy kórház, hanem a beteg tulajdonát képezik. Azokat kinyomtatva a gyógyintézmény köteles a beteg kezébe adni. Közbevetésünkre, amely szerint ötévnyi, visszamenőleges adatot mégsem cipelhet magával a beteg, az igazgató kifejtette, hogy a Szent Ferenc adatbázisába a Semmelweis Kórház informatikusai egyetlen kábel kihúzása árán bármikor beléphetnek. A tüdőkórházban másképpen látják. Az informatikai beruházó és szolgáltató cég szakvéleménye szerint az összeköttetés megteremtése kb. 15 millió forintba kerül, az azzal járó adatátviteli munka pedig – amelyet csak az adott szolgáltató cég végezhet el – mintegy 3 millió forint költségű. És akkor még nem tisztázottak az adatátviteli és betegjogi kérdések.

Vissza