A szerencsétlenség után Kesznyétenben

Június 30-án, 23 óra után néhány perccel halálos áramütést szenvedett egy 48 éves, családos kesznyéteni férfi , egyik társa súlyos, míg a csoport harmadik tagja viszonylag könnyebb sérülést szenvedett. Az eset híre indulatokat korbácsolt fel mind megyénkben, mind pedig országszerte. Közismert: a három férfi meglehetősen ittas állapotban átmászott kertszomszédjuk kerítésén, és belegabalyodott a portán felszerelt, s a zöldségeskertet védő, 220 voltos feszültség alatt tartott kéttszeres védővezetékbe. Amennyiben elfogulatlanul tekintünk a tragédiára, egyetlen következtetésre juthatunk, a történetnek csak vesztesei vannak.

A rendőrség őrizetbe vette, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte az érintett telek gazdáját. Ellene több emberen elkövetett emberölés bűntettének
kísérlete megalapozott gyanúja miatt folytatják a rendőrségen az eljárást.

Nem lopni – bosszút állni

Július 5-én, a falu temetőjében csöndesen bocsátották le sírjába a halott koporsóját. Csöndesen már abban az értelemben, hogy a búcsúztatás rendben lezajlott. Az elhunyt férfi családtagjai és ismerősei vettek rajta részt, akiket senki sem provokált. Ám, hogy a mélyben súlyos indulatok feszülnek, s tartani kell az incidensektől, jelezte, hogy a következő hétfőn, amikor lapunk munkatársai a helyszínen jártak, a közeli utcákon még mindig ott cirkált a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság járőre. A gyanúsított felesége pedig elköltözött Kesznyétenből. A sértettek népes családja bizalmatlanul, sőt ellenségesen vette tudomásul, hogy ismét újságírók tűntek fel. „Nyilatkozni” már nem kívántak, mondván a média korábbi tudósításai elferdítették a valóságot. „Nem azt adták le, amit elmondtunk!” A televíziókban, s az internetes portálokon sokszor szereplő mama azért mondott néhány szót: – Semmiség miatt tették föld alá a fiamat! Azt mondták be a tévében, és írták le az újságokban, hogy lopni akartak! Pedig ők nem tolvajok! Pár szál sárgarépát akartak csak kihúzni a földből, aztán pedig átdobni a másik szomszédasszony kerítésén, hogy bosszút álljanak rajta! Mégis miért? Az elharapott szavakból kiderül, hogy a szóban forgó szomszédasszony megvádolta a sértetteket, hogy ők lopták el az „öreg” 35 kilónyi uborkáját. A kerítésen átdobált sárgarépák bizonyították volna, hogy a család szerint igazságtalanul vádaskodó asszony az uborkalopás tényleges tettese.

Telefonhívás a gárdától

Zsuzsát (a név költött) otthon találtuk. Szintén indulatos volt, nem rejtette véka alá a véleményét. – Egyszerűen nevetséges az, amit rám akarnak kenni! Még hogy én loptam volna a szomszédból? Nagy, s most bő termést ígérő kertem nekem is van. Állatokat tartok. Az aprójószágtól kezdve a birkán, a kecskéken keresztül egészen a malacokig. Egész életemben becsületesen dolgoztam, s dolgozom ma is. A volt férjemmel szép lakásunk, mindkettőnknek biztos munkahelyünk volt Miskolcon. Hiába a nagy kert, a gazdaság, már megbántam, hogy kiköltöztem ide! Ha „azok” nem mennek be a más portájára, kutya bajuk sem lett volna! A házban megszólal a telefon. Zsuzsa beszalad. Hangosan válaszolgat a kérdésekre. Amikor visszajön, kertelés nélkül elmondja, a Magyar Gárdától hívta valaki. Mint később kiderült, a gárda megyei parancsnoka beszélt a vonal túlsó végén. Valahogy elterjedt ugyanis, hogy a községben aláírás-gyűjtési akcióba kezdenek az előzetesben tartott „öreg” érdekében. Ez később álhírnek bizonyult. A valós helyzet érzékeltetésére idézünk néhány sort a Magyar Gárda borsodi századának közleményéből:

(…)„kesznyéteni lakosok elmondása szerint, a roma kisebbség csak arra vár, hogy a rendőrség elhagyja a területet. A Magyar Gárda tisztában van azzal, hogy a rendőrség minden tőle telhetőt megtesz, de nem garantálhatja örökre a család védelmét. Tekintettel a kialakult helyzet súlyosságára, a Magyar Gárda a Nemzeti Őrsereggel karöltve állandóan kész a halálosan megfenyegetett Magyar család személyi és vagyoni védelmére. (…)

Ez az eset is rávilágít arra a helyzetre, hogy a lakosság kénytelen akár törvénytelen eszközökhöz is nyúlni, családja, és vagyona megóvása érdekében. Végső elkeseredésükben egyre többen gondolják úgy, hogy csak így lehet ennek a bűnözési formának véget vetni. Egyre kevesebb állampolgár bízik a törvények nyújtotta lehetőségben.” -mondta Egyed Zsolt, a Magyar Gárda Borsod megyei kapitánya.

Megelőzésként: munka, faluőrség

Kesznyéten 1700 lakost számláló község Tiszaújváros közelében. A roma lakosság aránya a polgármester, Kecső Imre becslése szerint harmincöt százalékra tehető. – Lakosságunk nagyobbik hányada tekintélyes alapterületű kertjében zöldséget termel, gyümölcsfákat gondoz, a saját és a családja szükségleteinek kielégítésére – mondja. – Sajnos jó néhányan akadnak olyanok is, akik nem tisztelik a magántulajdont. A kerti lopásokat, a fatolvajlásokat – bármit teszünk is ellene – szinte lehetetlen megelőzni. A kert és gyümölcsös gondozásába rengeteg munkát fektetnek be a helybéliek. Könnyen elképzelhető, milyen indulatokat vált ki a tulajdonosokból, ha hajnalban feldúlva, „kirabolva” látja meg a veteményesét. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy helyeslem, amit Sz. bácsi tett, bár az is igaz, hogy a környéken, de ismereteim szerint a megye más területein szintén alkalmazzák néhányan ezt a módszert. A magántulajdon védelmére persze kidolgozható a drótba vezetett 220 voltos feszültséget mellőző, egyéb védelmi rendszer is, amely nem veszélyezteti az esetlegesen behatolók életét. Természetesen nem a védelmi rendszerek kiépítése a valódi megoldás. Kecső Imre álláspontja szerint ez az elszegényedett rétegek tudatformálása, az eddigieknél eredményesebb szociális programok, és elsősorban a munka lehetőségének megteremtése lenne. Kesznyétenben ezért rendszeres szociális foglalkoztatás működik, beindították a szociális földprogramot. A résztvevők számára jelképes összegért biztosítják a vetőmagvakat, hozzáértő mezőgazdászok szaktanácsokat nyújtanak, adott esetben ingyenesen permeteznek. Az érintettek zöldségtermelő, parkgondozó tanfolyamon vehetnek részt. Viszont súlyos gondnak tartja, hogy az említett programok tíz megsegített ember közül csak egynél érik el a céljukat. A társadalmi különbségekből, az eltérő vagyoni helyzetből adódó feszültségek mára a robbanáshoz közeli helyzethez vezettek. A rendőrség nem hibáztatható, tolvajlások teljes megakadályozására olyan nagy szervezetet kellene fenntartani, amely egyszerűen képtelenség. A költségek pedig az egekig ugranának. – Helyesnek tartanám – fűzi tovább gondolatait a polgármester – , ha Kondorosi Ferenc, államtitkár, az Új rend kormánybiztosa nemcsak az autósok megfegyelmezésével foglalkozna, hanem programjába venné az egyre súlyosbodó társadalmi feszültségek megoldását is.

Kiss Gyula, Kesznyéten cigány Kisebbségi Önkormányzatának elnöke szerint áldásos lenne egy tíz főből álló, roma és magyar származású faluőrség felállítása. Munkájukért minimálbért fizethetnének. A szervezet együttműködne a rendőrséggel.

Arányos válasz

Dr. Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja beszélgetésünk alkalmával – többek között – arról beszélt, hogy a jogi szabályozás szerint a védekezés az állam dolga. A bűncselekmények felderítése, később szankcionálása a rendőrség, az ügyészség, majd a bíróság dolga. Ha valaki nem bízik e szervezetek működésében, magántulajdona védelmében csakis az arányosság elvének betartásával cselekedhet. – Az ököljog elvéhez nem térhetünk viszsza, mert akkor nem lenne megállás, és visszazuhannánk a civilizáció előtti állapotokhoz – hallottuk a dékánt.

Udvardy József