HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Dráguló mindennapi

2007. szeptember 4. (kedd) 12:18
 
A búzát a magyar ember életnek is nevezi. A Miatyánkban pedig a mindennapi kenyéren valamennyi alapszükségletünket, a mindennapi megélhetésünk legfontosabb feltételeit értjük.

A legfrissebb felmérésekből az derül ki, hogy a kenyér ma is az egyik alapvető eledelünk. (Évente átlagosan majdnem 80 kg-ot fogyasztunk belőle.) Nem csoda hát, hogy a kenyér drágulása különösen érzékenyen szokott bennünket érinteni. Így van ez most is…

Az idén februárban már egyszer emelték – átlagosan 20 százalékkal – a pékáruk fogyasztói árát. A fő indok akkor az volt, hogy nőttek a közüzemi díjak, és emelkedett a minimálbér. Most, lapunk megjelenésének környékén pedig várhatóan újabb áremeléssel kell szembenéznünk. Akár 200 forint fölé is felszökhet annak a jóízű fehér kenyérnek az ára, melynek kilóját augusztus második felében még 160 forintért vásároltam Mezőnyárádon. A mostani áremelkedést elsősorban a búza, következésképpen a liszt árának drasztikus növekedése okozza. Magyarországon az idei búzatermés közepes volt, és bőségesen fedezné a hazai szükségletet. Tehát nem a hazai termésmennyiség okozza a drágulást. Sokkal inkább a környező államok katasztrofális gabonatermelési adataiban, illetve a világpiaci árak alakulásában kell annak keresni okát, hogy például a tőzsdén is látványosan kúszik felfelé a búza ára. (Tavaly ilyenkor 26 ezer forint körül volt az étkezési búza ára, az idén augusztus második felében ugyanez 55 ezer forint körül volt...)

\"[177_1_300.jpg]

Mindenesetre úgy tűnik, a vásárlók szemszögéből túl sok, a pékek szemszögéből pedig túl kevés a drágulás mértéke. „A multik árletörése miatt már eddig is
minimálisra szűkült az árrés, így abból fejleszteni szinte senki nem tud. Legtöbbünk ma már a fennmaradásért, a túlélésért küzd. Nem véletlen az sem, hogy itt a környéken nagyjából egy éve, Emődön és Mezőkeresztesen is, bezárt egy-egy péküzem. És senki ne gondolja, hogy a multik szívjóságból tartják mesterségesen ilyen alacsonyan az árakat. Ha majd tönkremegy a magyar péküzemek jelentős része, akkor jöhet a 300 forintos, meg az annál is magasabb kenyérár!”– mondta lapunknak Farkas Pál, a Nyárádi Kenyér Kft. vezetője. Volt olyan pékségvezető, aki név nélkül, ennél sokkal cifrábban nyilatkozott. Többek között azt mondta, hogy kijátsszák egymás ellen a vásárlót, a péket és a kiskereskedőt, míg végül mindhárman elszegényednek. Véleménye szerint egyik-másik hipermarketlánc még az előállítás áránál is olcsóbban adja el saját kenyerét. Ilyen esetekben a versenyhivatal dolga lenne, hogy eljárást indítson ellenük. Megkérdeztük, hogy miért nem válalja névvel az elmondottakat? „Nem megyek fejjel a falnak!” – volt rá a lakonikus válasz. A bővebb magyarázatot megtartotta magának. Általános vélemény a pékek körében, hogy elkerülhetetlen az áremelés, hiszen augusztusban több mint negyven százalékkal emelkedett a liszt ára. Abban is egységes a véleményük, hogy a termelői áremelkedést teljes egészében nem lehet a vásárlóra hárítani. Előrejelzések szerint ráadásul még az ősszel újból emelkedni fog ezen alapanyag ára…

Werli József, a Magyar Pékek Ipartestülete titkára szerint nagyon különböző minőségű kenyereket lehet kapni a kereskedelemben. A kovásszal érlelt kenyérnek hagyományos íze, zamata van. A bevásárlóközpontokban található pékségekben viszont gyorsított technológiával, és ezért több adalékanyaggal dolgoznak. Sajnos, az emberek rászoktak ezekre az olcsó felfújt kenyerekre. A vásárlókat és a kereskedőket kellene ösztönözni arra, hogy elsődleges szempont legyen a minőség…

 

 

Vissza