HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Egy kis megyetörténet (24. rész)

2020. december 11. (péntek) 12:38
 

A Sas-patak völgyében fekvő Tornaszentjakab Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legősibb és legszebb fekvésű települése, amelyet az onnan elszármazottakon és a rali kedvelőkön kívül alig ismernek.

A Cserehát északi részén fekvő falu első írásos említése 1273-ból való. Azóta lakják a magyarok.

Tornaszentjakab a Trianoni békediktátum következtében egyszer csak az ország legszélén találta magát, amelyet ezt követően elfelejtettek, kifelejtettek a fejlesztésekből. Még saját téesze sem volt a szocializmusban. A patinás múltú községből az ötvenes évektől folyamatosan elvándorolt a fiatalság, lehetőségek hiányában máshol kerestek boldogulást. A magára hagyatottság következtében sokáig megőrizték népszokásaikat, hagyományaikat, s ma is megcsodálhatóak a régi, a XX. század elején épült gangos parasztházak. Akár egész utcasor is, amely párját ritkítja Magyarországon. 

jakab2.jpg

Amíg Hollókőre tömegek járnak (pandémiumot leszámítva) csodálni az archaikus falut, Tornaszetjakabra csak tévedésből jut el néha egy-egy turista. Pedig a hangulatos parasztházakon, portákon kívül is van látnivaló! A legjelentősebb értékük az árpádkori  római katolikus Szent Jakab apostol templom. A patakvölgy fölötti domb élén fekvő, feltehetően XII. századi eredetű román stílusú kis templom, a reformációt követően a protestánsokhoz került, majd Mária Terézia idején, 1747-ben kapták vissza a katolikusok. Az épület elég rossz állapotban volt, de még a falain láthatóak voltak az ősi festmények. A gyülekezet ezt követően az épület nyugati oldalán barokk stílusú hajót és tornyot épített hozzá. A régi bejáratot valószínűleg ekkor falazták be, amely csak a restauráláskor került elő, s a kibontást követően ma is látható a román stílusú, két-két oszlop által tartott íves boltíves, impozáns kapuzat. Az épület visszaadását követően a református közösség a régi közelében, új templomot emelt magának késő barokk stílusban 1787-91 közt. Jellegzetessége a deszkából készült festett famennyezet és a keleti oldalhoz épített torony.

Legutóbb 1984-ben volt felújítva. Az egykoron virágzó községnek alig több, mint kétszáz, jelentős részben idős lakosa van. Felekezeti megosztás szerint, majd háromnegyede római katolikus, nyolcada református és néhány görög katolikus család is van.

A község híres szülötte Koncz Ferenc, a közelmúltban tragikus körülmények közt elhunyt országgyűlési képviselő, Kondás Vilmos könyvkereskedő, és ezen sorok írója is részben jakabi származású. 

(Csontos László)

Vissza