HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Egy kis megyetörténet (34. rész) – Varbó

2021. február 18. (csütörtök) 12:17
 

A Bükk-hegység dombokká szelídülő részén, a Nyögő-patak völgyében fekszik Varbó, az árpádkori eredetű, magyar falu, amely lakói egykoron az erdőgazdálkodásból, földművelésből, bányából éltek, az elmúlt évtizedekben pedig egyre jelentősebb a turizmusa.

A település első okleveles említése 1303-ból való, amikor Ákos nem béli Iriney fia, István a települést egyik hívének, Ladomerius fia, Istvánnak adta. Kivéve fia, Miklós birtokát, amelynek határát – a vitákat elkerülendő –írásban rögzítették. Károly Róbert idején királyi birtok volt, a közeli diósgyőri uradalom része, amelyet később több nemes családnak (mint Balassa, Guth-Országh) elzálogosítottak.  A török időkben is magyar kézen maradt Varbó, de kénytelen volt hódolni a töröknek is, vagyis éves adót fizettek a nyugalomért. A XVI. században Borsod jó részéhez hasonlóan a községet is elérte a reformáció, s a mai napig református felekezetű Varbó lakosságának döntő többsége. A feljegyzések szerint 1576-ban már önálló egyházközség, 1694-ben és 1701-ben pedig rendelkeztek a templom felújításáról.  

A ma is meglévő, barokk stílusú református templom 1809-ben épült a patakparton, a község közepén. A hagyományos erdőgazdálkodás és földművelés mellett a XX. század fordulója körül sorban nyíló borsodi szénbányákba ipari üzemekbe is egyre többen ingáztak a községből dolgozni. A település történetének fontos állomása 1975, amikor elkezdődött a tó gátjának az építése az erdészház szomszédságában.  Két évvel később befejeződött a beruházás és megkezdődött a meder feltöltése. A tó megfékezi a hegyekből gyors olvadáskor vagy nagy zápor után lefutó áradást, másrészt a betelepítés óta igazi horgász paradicsom. A vízfelület szomszédságában  a termelésből kivont területeken a 80-as években  üdülőtelepet alakítottak ki az erdő alatt, amely nem csak szép, hanem a mai napig nyugalmas, amiben nyilván az is szerepet játszik, hogy a tóban tilos a fürdés, tehát a hangos, bulis közönség elkerüli. A néhány kilométerre lévő Fónagyságon lévő erdészeti telepen csemetét nevelnek és erdei iskolának is otthont adó modern oktatóbázist hoztak létre. A lillafüredi kisvasút mellékvonala is a közeli Mahóciág tart, Miskolc Dorottya utca-Mahóca közti menetidő 70 perc, az út pedig páratlan élmény. 

Néhány éve kalandparkot is kialakítottak, a tó melletti büfénél pedig kempingezhetnek a vendégek. Varbó a pecások, természetbarátok paradicsomává vált. Aki pedig kíváncsi a község egykori életére, az keresse fel - pandémia után - az egyik régi parasztházban kialakított falumúzeumot.

(Csontos László)

Vissza