HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Egy kis megyetörténet: Kazincbarcika

2021. szeptember 30. (csütörtök) 15:27
 

Kazincbarcikát a második világháború után hozták létre a szocialista iparosítás mintavárosaként, Sajókazinc, Barcika és Berente összeolvasztásával. Persze erről senkit se kérdeztek meg, ami a rendszerváltást követően vissza is ütött. Berente levált és elvitte az iparűzési adó jelentős részét. 

A kora középkori elődfaluk csendes földműves települések voltak évszázadokon át, amelyek életét a XIX. század közepétől a szénbányászat megjelenése, majd a kapcsolódó iparosítás gyökeresen megváltoztatott. A második világháborút követően döntés született a magyar nehézipar fejlesztéséről, amely keretében az adottságokon túl a védelmi koncepció is kedvezett Borsodnak (Miskolc, Ózd, Sajóbábony, Kazincbarcika, nem sokkal később Tiszaújváros, vagyis akkori nevén Leninváros).

1947-ben összevonták Sajókazincot és Barcikát, amely 1948-ban vette fel a Kazincbarcika nevet, 1954-ben csatolták hozzá Berentét és ekkor kapta meg a városi rangot. Közben gőzerővel folyt az első ötéves terv legnagyobb beruházása, a BVK építése (ezen belül is a műtrágya gyár. A város születésekor 11 ezer lakója volt, amely a 60-70-as években látványosan emelkedett. Kellett a munkás kéz, a vegyikombinát egyre növekedett, s több kisebb üzem is megtelepedett a környékén. 1990-ben ért a csúcsra a 35692-vel.

kbarcika.jpg

Az első figyelmeztető jel a bányabezárás (Berente 1977), leépítés volt, amelyet a tervgazdaságról a piacgazdaságra átállás keretében megjelenő látványos munkaerőleépítés követett a vegyiparban is (a BVK-ból BC Rt. lett), az erőmű a privatizáció után néhány évvel bezárt, akárcsak a falazóelemgyár is. A munkanélküliség, perspektíva vesztés következtében sokan elköltöztek, ráadásul Berente élt a törvény adta jogával és a korábbi sérelmek és a nem megfelelő problémakezelés hatására helyi népszavazás után önálló településsé vált.

Ezen folyamatokhoz hozzá kell adni még a demográfiát vagyis az egykoron fiatalok városaként emlegetett Kazincbarcikán megöregedett  az alapító generáció, a fiatalok jelentős része pedig Miskolctól Budapestig elvándorolt. A lakosság száma a kedvezőtlen folyamatok hatására az utolsó évtizedben látványosan berogyott, 2011-ben 29 ezer fő, 2019-ben viszont már nem egészen 26 ezer.

A szocialista iparvárosból a nehézségekkel megküzdve, koncepciót váltva élhető, modern kisvárossá vált Kazincbarcika. A fordulat után a korábbi hiányt pótolva több templom is épült, az elmúlt évek legjelentősebb beruházása pedig a multifunkciós sportcsarnok. Egressy Bénitől Lipcsei Péteren át Denizig több ismert személy született a városban vagy elődtelepülésén.

(Csontos László)

Vissza