HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Élet, erő, laposodó pénztárca

2007. október 16. (kedd) 16:08
 
A ’80-as évek reklámszlogenje: A tej: élet, erő, egészség! Ami ma is igaz, persze csak annak, aki ki tudja fizetni.

Az elmúlt hetekben rég nem látott eset történt a bevásárlóközpontok egy részében. A vásárlók a következő felirattal találkozhattak a tejes pultnál: egy vevő csak egy kartonnal vihet egyszerre! Sőt ,az egyik német érdekeltségű üzletből el is fogyott a dobozos tej! Mint kiderült az olaszok a ludasok – vagyis megugrott a magyar nyers tej olaszországi exportja, és ez hiányt okozott az itthoni ellátásban. Az Európai Unió pedig már csak ilyen, mivel nincsenek belső vámok, szabadon mozognak az áruk és szolgáltatások. „Mi 90 százalékban saját termelésű tejet dolgozunk fel a saját tulajdonú sajtüzemünkben, ezért nem érzékeltük az utóbbi hetek tejellátási problémáját” – tudtuk meg Kiss Ferenctől, a geleji Dél-Borsodi Agrár Kft. ügyvezetőjétől.

[267_2_180.jpg] tej3.jpg
[267_5_180.jpg] tej2.jpg

A szakember azért tisztában van a néhány hete jelentkezett piaci probléma okával. „Amíg 2006-ban 20-25 termelő szállított az észak-olaszországi sajtüzemeknek, addig az idén már több, mint 150-en. Ezért a hazai kereskedelem a felelős, ugyanis a bevásárlóközpontok csak nyomott áron hajlandók átvenni a tejet. A termelők megunták ezt a helyzetet és megkeresték azt az értékesítési csatornát, azt a helyet, ahol megbecsülik őket” – hallottuk Kiss Ferenctől. Az ügyvezető elmondta azt is, nem lenne szabad szórakozni a szarvasmarhatenyésztőkkel, ugyanis egy tehenet nem lehet a kereslet-kínálat függvényében néhány hét alatt beállítani, illetve levágni. Ez alapvetés. A gazdának tehát az az érdeke, hogy értékén adja el a tejet. „Amíg a tejtermelő az exportért 42-43 eurócentet, vagyis 100-110 forintot kap literenként, addig itthon csak 70-80 forint a felvásárlási ár, most próbálkoznak a 90 forint elérésével” – magyarázta a hiány okát Kiss Ferenc. Ahogy az exportár emelkedik, úgy jelennek meg a hazai piacon az import szlovák és lengyel tejek, tejtermékek. Kiss Ferenc nem fél a versenytől, „a piacon kell megmérettetni – vallja. S ezt ők nap mint nap a bőrükön érzik. Szabadfalvi László, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Agrárkamara titkára a fogyasztói ár 10-15 százalékos emelkedésével számol még az idén, jövőre pedig várhatóan megint ugrik a tej és a tejtermékek ára. Ennek azonban már nem a kedvezőbb exportlehetőség az oka, hanem a költségnövekedés. A gabonatermés ugyanis Magyarországon is elég szerény volt, a környező országokban pedig – mint pl. Romániában – egyenesen katasztrofális. Ennek következtében a takarmány ára a tavalyihoz képest gyakorlatilag megduplázódott.

Eltűntek a tehenek

Ahány falu, annyi csorda volt régen. Mára viszont szinte teljesen eltűntek, ami a számok nyelvén is jól tetten érhető. A statisztikai adatok szerint 1980-ban Borsod-Abaúj-Zemplénben a gazdálkodó szervezetek több mint 85 ezer szarvasmarhát tartottak. Ez a szám 1993-ban már alig érte el a 30 ezret. A magángazdálkodók körében is hasonló visszaesést regisztrált a statisztikai hivatal: 1980-ban közel 40 ezer szarvasmarhát tartottak nyilván, 1993-ban viszont már alig több mint 18 ezret. A jelenlegi adatok még rosszabbak: a gazdálkodó szervezetek szarvasharha állománya 25 ezer, míg a magángazdáké 14 ezer.

[267_3_300.jpg] Tehenek.jpg

Olvasóink a drágulásról

[267_4_t.jpg] KolozsvariFerencne.jpg

Kolozsvári Ferencné, nyugdíjas: „Kimért tejet szoktam venni a Búza téren, a piaci csarnokban. Kapni mindig lehet, az ára azonban egyre nő. A nyár elején még 120 forintért adták literjét mostanában már 140-ért megy, s lehet még drágább is... Viszont nagyon elégedett vagyok a minőségével.”

 

 

 

[267_1_t.jpg] MazorGyorgy.jpg

Mázor György, nyugdíjas: „Drágult, nagyon sok lett a tej ára. Csak a pultnál láttam, hogy már 200 forint egy liter, s nem csak a tej, hanem a tejtermékek ára is megy felfelé. Azon gondolkodtunk reggel az egyik ismerőssel: hol is van a tej reális ára? Annyi biztos, hogy nekünk már ez is sok, viszont a termelő meg csak keveset, még az eladási ár felét se kapja meg. Ez a baj.”

 

 

[267_6_t.jpg] MolnarAttila.jpg

Molnár Attila, munkanélküli etológus: „Veszteséggel lépett be az EU-ba az ország, a tejmizéria ennek csak az egyik következménye. Az összes agrár termékkel járhatunk így. Ez azért rossz, mert hazánk tradicionális agrár ország, amely 15-16 millió embert tudna ellátni megfelelő mennyiségű, minőségű élelmiszerrel. Vannak, akiknek ez a mostani tejmizéria is jól jön, hasznot hoz.”

 

Vissza