HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Hazafelé

2009. július 15. (szerda) 13:24
(Jeney Edit jegyzete)

Egy-egy kárpát-medencei utazás után sokan számolnak be arról, hogy miként elevenedett meg bennük a haza fogalma. S miként élték meg a hazát a magasban.
S hogy egy ilyen „Külső-Magyarországra” való látogatás alkalmával miért is keveredik az „itthon vagyok” évezredes gyökerű tudata a XX. századból átöröklött sajátosan magyar szorongással, jövőféltéssel és -sejtéssel, azt talán érzékelteti néhány pillanatfelvétel a legutóbbi erdélyi látogatásomból.

Szovátán, a Medve-tó partján erdélyi kórus magyar katonadalokat énekel. Tőle 50 méterre akkora templomot épít a gyakorlatilag államegyházként működő, hatalmas vagyonnal, működő tőkével rendelkező ortodox egyház, amelybe a város jelenlegi román lakosságának akár a háromszorosa is beleférne.
A Sóvidék másik településének I. világháborús emlékművét ma is őrzi még a magyar identitás turulmadara. (A nemzeti egység és önazonosság tudat ezen ősi madarának szobrát jelenleg az államhatáron belül, éppen Budapesten akarják lebontatni, a hazánkban is dúló ideológiai, s következésképp gazdasági harc részeként.) Az említett sóvidéki faluban „csak” a Szent Korona és Nagy-Magyarország rajzolata esett áldozatául az új honfoglalóknak…

Megdöbben az ember Románia legnagyobb magyar lélekszámú településén, Marosvásárhelyen, a főtéren 1930-as évek óta álló ortodox templomban látható freskó üzenetén. A magyarok elleni gyűlölet szítására, uszításra alkalmas falfestményen román parasztokat kínzó, díszmagyarba öltözött magyar nemesek láthatók…
Körülnézve a Székelyföldön tapasztalhatjuk, hogy a még ma is döntő többséget adó magyarok színvonalas panziókat létesítettek, kitűnő éttermeik vannak. Közben viszont mindennapi beszédtémává vált a várható újabb román betelepítési hullám. Úgy tudni, most éppen moldáviaiakat akar a kormány Székelyföldre vinni. Már tömegesen helyeztek el onnan származó diákokat helybéli diákotthonokban, iskolákban!

Eközben a válaszúti Kallós Alapítvány kollégiumot működtet azért, hogy mezőségi szórványmagyarság gyerekei anyanyelvükön tanulhassanak. Nyáron pedig együtt énekel itt népdalokat erdélyi, magyarországi magyar gyerek olyan fiatalokkal, akik bukaresti vegyes házasságokból származnak… S mindennek fő lelki mozgatórugója vitathatatlanul a hazafiság. A magyar hazafiság.
S ezek után nem tudom, mit is kezdjünk azzal az előítéletességgel és értetlenséggel, mellyel sok esetben idehaza csapnak arcul bennünket. Nem tudom, sajnáljuk-e vagy inkább nevessük ki azokat, akik a magyar hazafiságot történelmi lomtárba küldenék az összes ősi magyar szimbólummal együtt. Idehaza, a mai Magyarországon.

Vissza