HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANAJÁNLÓVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
társalgó

Jászai-díj lódobogással

2007. április 1. (vasárnap) 00:00
 
Találkozás Hunyadkürti István színművésszel

Hunyadkürti István színművész közel négy évtizedes szakmai munkájának elismeréseként március 14-én délután Budapesten átvette a Jászai-díjat, majd sietett vissza Miskolcra: aznap este premier volt a Miskolci Nemzeti Színházban. A Lev Tolsztoj elbeszélése, a Holsztomer alapján készült Legenda a lóról című darabban ő játszotta a főszerepet. Az előadás végén a rendező, Krámer György a nézők előtt gratulált a művésznek, a kollégák pedig – és nemcsak a darabbeli ménes tagjai – lódobogással köszöntötték az ünnepeltet.

▶ Van-e ennél szebb nap egy színész etében?!

– Ezen még nem gondolkodtam…

▶ Díjat kap, főszerepet játszik…

A díjnak persze örül az ember, de aki becsülettel teszi a dolgát, előbb-utóbb megkapja az elismerést is. Nem kellene ezt különösebben misztifikálni. Ez a szerep pedig tényleg nagyon jó, de volt már ilyen az életemben.

▶ Viszont sokkal több epizód szerepet játszott.

Ráadásul nagyon sok negatív figurát. Most viszont itt van ez a ló, akit a külseje miatt kiközösítenének, ráadásul öreg is, beteg is, aztán kiderül róla: ő is volt valaha szilaj paripa! – Ez így nagyon megható! De én nem szeretnék erről beszélni. Nagyon visszatetsző számomra, ha valaki a saját nagyszerűségével van elfoglalva. Egyébként sem a színésznek, hanem a nézőnek kell megrendülnie egy előadástól. Most éppen ezt a szerepet kaptam, legközelebb jön majd valami más. Lehet, hogy éppen negatív figura, de az is egy szerep, az is egy játéklehetőség. Voltak már kiváló főszerepeim is, és volt olyan is, amikor tényleg valami gazembert kellett eljátszanom, ennek ellenére nagyszerű szerep volt.

▶ Viszont Rómeó nem lehetett!

– Még szerencse! Remélem, nem bántok meg senkit, de szerintem ez az a tipikus bájgúnár szerep, amitől én rosszul lennék. Rómeó ugyan kimaradt az életemből, viszont eljátszhattam Treplojovot Csehov Sirályában, voltam Gyuri pincér a Szigligeti-darabban, a Liliomfiban, vagy Truffaldino Goldoni Két úr szolgája című komédiájában.

▶ Vagy például itt Miskolcon az Egerek és emberek Lennie-jeként mutatkozott be. Az is egy főszerep – és az is egy szélsőséges figura.

– Valóban megtalálnak ezek a szélsőségesnek mondott szerepek, de ilyen orral mit várjon az ember?!

▶ Amikor elhatározta, hogy színész lesz, akkor nem zavarta az orra?

– Most sem zavar. Ez van. Ráadásul egy kor után őszül is, kopaszodik is az ember, és ha nem vigyáz, pocakot is ereszt… De egyébként amikor elhatároztam, hogy színész leszek, talán még nem ilyen volt az orrom. Ezt a bunyózásnak köszönhetem.

▶ Ezek szerint nem volt az olyan egyértelmű, hogy színész lesz?!

– Színész akartam lenni, de sportoltam is. Makón, ahol gimnáziumba jártam volt egy fantasztikus mesterünk. Iritz Györgynek hívták, tanult szakmája szerint képkeretezőként dolgozott, de emellett egy legendás irodalmi színpadot vezetett. Onnan indult egyébként Benkóczy Zoltán barátom is. Érettségi után jelentkeztem a színművészetire, persze elsőre nem sikerült, aztán másodikra sem, később pedig már csak bosszantott a sok okoskodás. Közben volt egy kiváló sportállásom. Kézilabdáztam az akkori szegedi Előrében, az NBI-ben játszottunk, ennek ellenére kitartottam a színészet mellett. Amikor 1968-ban segédszínésznek szerződtem Békéscsabára, mindenki azt mondta, meg vagyok én őrülve: a 900 forintos fizetésért otthagyom a 3200 forintos sportállást.

▶ Azóta viszont folyamatosan színpadon van, a filmszerepek száma bőven meghaladja a százat. A legutóbbi Színészlexikon is csak azt írja körülbelül 70 film- és 50 tvfilmszerep. Körülbelül!

– Sose számoltam össze a szerepeimet. Viszont Magyarország minden vidéki színházában játszottam, és persze Pesten is: a Vígszínházban, a Thália Színházban, a korábbi Nemzetiben, és emellett voltak még a filmek.

▶ Mindent elvállal?

– Szerencsére most már ismernek annyira a szakmában, hogy tudják, mi az, amit nekem kell eljátszanom. És én is tudom, a színésznek, azt kell elfogadnia, amit ajánlanak. Hiába, beosztottak vagyunk!


▶ Szó nélkül elfogad mindent? Mondhat bármit a rendező?

– Egyáltalán nem. Ha valami bosszant, ha valami bántja az igazságérzetem, azt én szóvá teszem. Nem gyűjtögetem magamban a sérelmeket, azonnal megmondom, amivel nem értek egyet. Néha talán kellemetlen lehet a szókimondásom, de azt hiszem, hosszú távon megtérül az őszinteség.

 

▶ NÉVJEGY

Születési ideje: 1946. augusztus 13.
Csillagjegye: oroszlán (de még soha nem olvasta el a horoszkópját)
Családi állapota: elvált (19 éve)
Kedvencei
Költője: Ady Endre
Könyve: sok kedvence van (de leginkább a verseket kedveli)
Filmje: A keresztapa
Országa: Olaszország (leginkább Velencét imádja)
Hobbija: nincs (a szabadidejét legszívesebben a Velencei-tónál lévő nyaralójában tölti)
Évszaka: nyár
Illata: Paco Rabanne
Étele: csirkepaprikás galuskával (és kanállal)
Itala: nyáron a sör
Autója: ami elviszi oda, ahová mennie kell (27 Trabantja volt, most Suzukival jár)

Vissza