HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
társalgó

Kaszás Géza: Miskolc fontos állomás az életemben

2008. október 20. (hétfő) 13:51
 

Színész, műsorvezető, producer és augusztus óta főállású apa egyszemélyben. Rengeteget utazik, ugyanakkor igyekszik az otthoni teendőkből is kivenni részét. Jelenleg új filmjének utómunkálatain dolgozik. Kaszás Gézával a Miskolci Nemzeti Színház művészbüféjében beszélgettünk, ahová Shakespeare: Szeget szeggel című darabjának forgatókönyvével érkezett.

[2_180] Szegetszeggel.jpg- A nyáron megkeresett Imre (szerk.:Halasi Imre direktor), a Szeget szeggel című darab Herceg szerepével, amiről túl sok emlékem nem volt. Elolvastam és vártam a rendező elképzeléseit. Aztán Radoslav Milenkovic meglepett egy olyan olvasattal, ami felkeltette az érdeklődésemet, és éreztem, hogy ez egy óriási kihívás. Boldog vagyok, hogy ez a feladat megtalált, és hogy itt lehetek Miskolcon.

- Hogyan tudja a sok teendőjét koordinálni?

- A színészet az első számú hivatás, ez az, amire a lelkemet rátettem annak idején. Akkor már volt egy agrárdiplomám, de úgy éreztem, hogy ez nem az én világom. Úgyhogy a színészet a hivatásom, ezzel összefüggésben van a producerség és a műsorvezetés is. Az apaság pedig egy új dolog az életemben, és természetesen most már ez került az első helyre. A fiatalember rengeteg időt és türelmet igényel, és én ennek örömmel vetem alá magam. Boldog voltam, hogy itt Miskolcon a színház a próbák idejére egy olyan lakást biztosított a számomra, ahol az egész családdal elfértünk, így ez egy nagyon boldog próbaidőszak volt.

- Gondolkodott már azon, hogy milyen apa szeretne lenni?


- Mindenképpen szeretném tőlem telhetően maximálisan jól nevelni a gyermekemet. Szeretném felkészíteni erre az egyre rosszabb világra, ami körül vesz bennünket. Megtanítani minden praktikus dologra, például arra, hogy hogyan kell kommunikálni. Meg szeretnék ismertetni vele egyfajta gondolkodásmódot, ami egy kicsit felelőssé teszi az embert a környezetével kapcsolatban, aztán ezt vagy elfogadja majd, vagy sem.


- Sokáig élt egyedül, milyen érzés, hogy most ketten veszik körbe?


- Annak idején soha nem értem haza éjfél előtt, aludtam, aztán ismét mentem dolgozni, tehát ez igazából nem volt egyedüllét. Persze intettek engem attól, hogy az agglegények nagyon nehezen tudják elviselni azt, hogy a kis felségterületükre beköltöznek. De számomra az, hogy az életteret megosszuk, semmi feszültséget nem jelentett. Ki kellett találni azt is, hogy a gyereket hol helyezzük el, ez sem jelentett problémát, úgyhogy teljesen jól vagyunk.

- Szokott otthon segíteni? Van olyan munka amit rendre ön végez?

Igazából nincs ilyen, de bármiben, amiben tudok segítek. Hogyha otthon vagyok és látom például, hogy nincs elmosogatva, akkor az természetes, hogy megcsinálom. Vagy ha a gyerek körül van valami tennivaló, akkor segítek a Zsuzskának. Tulajdonképpen minden feladatot megosztunk.

- Sokan az egyik kereskedelmi csatorna főzős műsorából is ismerik. Azelőtt tudott-e főzni?

- Nem, és nem is érdekelt. Olyannyira nem, hogy amikor kezdő színészként Szegedre szerződtem, azt gondoltam, hogy önellátó leszek és vittem magammal egy szakácskönyvet. Egy levest szerettem volna elkészíteni, és már ott feladtam, amikor azt olvastam, hogy tegyél rántást a levesbe. Fogalmam sem volt mi az a rántás. Szóval itt tartott a szakácstudományom, és aztán ez nem is fejlődött sehova.

- Ezek után tanult Kovács Lázártól?


- Nagyon sokat köszönhetek neki. Ő mozdított el a holtpontról. Egyrészt óriási kedvet csinált nekem a főzéshez, másrészt pedig kialakított bennem egyfajta igényességet a gasztronómia világában. Úgyhogy a műsor készítőinek köszönhetően én azóta sokkal jobbakat eszem, és az italokat is nagy körültekintéssel választom meg.


- A műsor hatására otthon szokott-e fakanalat ragadni?

- Nem. Annyira szerteágazó az, amit most csinálok, hogy erre nincs időm. Ha hazamegyek, nem akarok főzéssel foglalkozni, ott van a feleségem, meg a gyermekem is, nem akarom, hogy a munka miatt eltávolodjunk. Inkább közösen mesét, vagy zenét hallgatunk. Komoly kihívás, hogy az ember az idejét be tudja osztani. Egész nyáron például a Made in Hungária című filmemet készítettem, sőt egy másik filmmel is foglalkoztam. De szerencsére van egy barátom, Neményi Ádám, aki ha színészi elfoglaltságom akad, akkor széles vállaira átvállalja azokat a terheket, amikben producerként osztoznunk kellene.

[3_300] KaszasG.jpg

- Ha már a filmet említette: hogyan lett színészből producer?

- Őszinte leszek, én nem akartam producer lenni. Csak a már említett úriemberrel, akivel régóta ismerjük egymást, találkoztunk egy filmbemutatón és megkérdezte, hogy nem segítenék-e a Puskás öcsiről készülő film elkészítésében, amire boldogan mondtam igent. Aztán szépen jöttek sorban a játékfilmek is, az SOS szerelem, a 9 és fél randi, és most a Made in Hungária, illetve a novemberben bemutatásra kerülő Jack Jack. Na egyébként a producerségről mindenkit lebeszélnék, akinek nincs e téren tapasztalata, mert anélkül az egész tuti bukás.


- Színészként rengeteg jó szerepet eljátszott már. Vannak kedvencei?


- Álom szerep számomra sosem volt. Az én pályámnak az igazi meghatározó szerepei mindig azok voltak, amelyek kihívást jelentettek. Ami mégis csak egy életreszóló élmény, az a Liliom, amit Zalaegerszegen játszottam. Az érdekesség, hogy akkor Halasi Imre még ott volt direktor, a darabot pedig Paolo Magelli rendezte. Ez egy csodás munka volt. Aztán a Liliomot megcsináltam még egyszer Tordi Gézával is, egy teljesen más felfogásban. Óriási volt újra együtt dolgozni Paolo Magellivel, amikor Miskolcra jött, és megcsinálta a Szép kilátást és az Európa agyő-t. Aztán most jött a Szeget szeggel című darab, ami káprázatos munka, egy újabb igazi nagy kihívás. Halasi Imre egyébként soha nem hívott még olyan feladatra, amiről feltételezni lehetett volna, hogy nem lesz jó munka. Tehát ha azt mondja, hogy jövőre csinálni akarok valamit, de még nem tudom, hogy mit, én akkor is azt mondom, hogy jövök. Miskolchoz egyébként is szép emlékek fűznek, itt élt a keresztapám, innen vittem el a feleségemet, és hoztam most vissza erre a pár hétre, úgyhogy Miskolc fontos állomás az életemben.
                                                                                                          
Dávid Ildikó

NÉVJEGY

Született: 1957. március 31.
Családi állapota: nős


[1_t] KG.jpgKEDVENCÜNK KEDVENCEI

Példaképe: az édesapja (fia az ő nevét kapta)
Író, költő: József Attila, Ady Endre, Babits Mihály
Könyv: Szepes Mária: Vörös oroszlán, Szabó Magda: Ajtó
Hobby: zenehallgatás, filmnézés
Film: Chaplin filmek, Keresztapa trilógia
Étel: pörkölt, halászlé, mákos guba, tiramisu
Ital: víz, bor whisky
Nőideálja: a felesége

Vissza