Kevesebb gyerek, több probléma

Az első világháború és a Trianon okozta sokkból a nagyszabású oktatásfejlesztésnek köszönhetően lábalt ki az ország. Most is válságban vagyunk, azonban az oktatás még nagyobb nehézségekkel küzd, mint a gazdaság. „Lassuló mértékben, de még mindig csökken a tanulók száma. A hátrányos helyzetűek aránya viszont folyamatosan növekedik. A kisiskolák gyakorlatilag megszűntek a koncentráció következtében. A középfokú oktatás is átstrukturálódott. Jelentősen nőtt a gimnáziumi, szakközépiskolai képzésben részt vevők száma, a szakképzésben részt vevőké ugyan ilyen arányban csökkent. Ráadásul az előbbi kettő elszívó hatása miatt jelentősen romlott a „gyerekanyag.” Iskola túlkínálat van megyénkben, az „államiak” mellett 80 nem önkormányzati fenntartású intézmény működik. Közben az állami finanszírozás mértéke folyamatosan csökken, az idén például 7,4 százalékkal”- hallottuk a helyzetelemzést Koncz Ferenctől, a megyei önkormányzat oktatásért felelős alelnökétől.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat fenntartásában 25 közoktatási intézmény működik, 15 többcélú (szakképző, gimnázium és kollégium), 7 gyógypedagógiai, egy önálló kollégium, egy önálló alapfokú művészetoktatási, egy pedagógiai szakmai szakszolgálati intézmény. Több százmillió forinttal kell kiegészíteni a normális működés érdekében az állam által biztosított normatívákat. A kistelepülések pedig azért kerültek nagy gondba, mert relatíve sokba kerül számukra az iskola. Meg is lett az „eredménye”… 2007-ben 13 nevelési-oktatási intézmény szűnt meg a megyében és több mint 70 intézményi átszervezés történt. A következő évben az átszervezésekre vonatkozó kérelmek száma nem érte el a 30-at, 16 intézmény önállósága szűnt meg, vált tagintézménnyé.
„Minden iskolatípusnak más a problémája. Az alsóban például gond, hogy nincs buktatás, sok időbe telik a szöveges osztályzás, amit a szülők egy része ráadásul nem is ért. A felsőben állandó feszültséget okoz, hogy mit tanul a gyerek az általánosban, és mit kérnek a felvételin. A középfokú képzést pedig teljesen alárendelik a felsőfokúnak, ahol ráadásul óriási túlképzés van, lásd például pedagógusokat, jogászokat. A képzés szerkezetén kellene módosítani közép- és felsőfokon egyaránt. Valamint a közoktatásban az óvodától a középiskoláig nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a nevelésnek” – vélekedett Koncz Ferenc. Hozzátette: a tehetséggondozásról is inkább csak beszélnek, keveset tesznek érte valójában. A tankötelezettség korhatárának 18 évre emelésével kapcsolatban is felemásak a tapasztalatok, mert a túlkorosok komoly problémát okoznak a pedagógusok, osztályközösségek számára – osztotta meg a tapasztalatokat az alelnök.

Tehetségmentő programok

„Életmentő” Bursa

„A Bursa Hungarica  a polgári kormány „találmánya”, nagyon büszke vagyok arra, hogy részt vehettem a kidolgozásában. Azoknak a gyerekeknek hoztuk létre, akiknél a család anyagi nehézségei miatt veszélybe kerülnének a felsőoktatási tanulmányok. Közülük sokan már sikeresen diplomáztak” – elevenítette fel a kezdeteket Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke. „A rendszer három pillére a megyei, a települési önkormányzat és a kormányzat támogatása. Megyénkben 2003-tól 2010-ig 38 198 diák részesült ebben a támogatásban. Sokan nem tudnának tanulni, ha nem kapnának pénzt a Bursa Hungaricán keresztül” – utalt a gondokra Koncz Ferenc.

Útravaló

Iskolafejlesztésre és felújításra mintegy 5 milliárd forintot fordítottak a most véget érő négyéves ciklusban. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatására és a tehetséggondozásra is jelentős összeget költöttek – emelte ki Kormos Dénes pedagógus, az MSZP frakció vezetője.
Az említett összegben nincsenek benne a 2010-es, még folyamatban lévő pályázatok. „Idén elsődleges az óvodáztatás, ami az iskola eredményes kezdése szempontjából kiemelten fontos, főként a halmozottan hátrányos és roma gyerekek esetében. Az utóbbi években az egységes gyógypedagógiai intézményhálózatnak köszönhetően megerősödött megyénkben a korai fejlesztés. Az ezen a területen dolgozó pedagógusok többlet erőfeszítéseit külön pótlék honorálja”- emelte ki Kormos Dénes. Felhívta a figyelmet az Útravaló programra is, amely az általános iskola eredményes befejezésében, a szakmaszerzésben segíti ösztöndíjjal a hátrányos helyzetű diákokat. Borsodi képviselők aktív közreműködésének köszönhetően 10 hiányszakmában közel 400 millió forint ösztöndíjat kapnak a szakmunkástanulók megyénkben.
„Továbbra is komoly probléma, hogy az integrációs program nem mindenütt érte el a kívánt célt, a pedagógusok magukra maradtak. Az iskolai jogok-kötelezettségek egységét kellene megteremteni”- hívta fel a figyelmet a problémákra is az oktatáspolitikus.
A hátrányos helyzetűek mellett a tehetségekkel is külön, kiemelten foglalkoznak.
 
A Demján Alapítvány

Az iskolák összevonását, bezárását hozó kormányzati intézkedések sorában az Encsi Kistérségben egyfajta mentőövet jelentett a Demján Sándor Alapítvány, amely az Abaúj Polgáraiért Alapítvánnyal karöltve kezdte el munkáját.
Demján Sándor vállalkozó magánvagyonából hozta létre a nevét viselő adományozó szervezetet, amely az encsi kistérségben élő, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását is megcélozta - az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A Demján Alapítvány és az Abaúj Polgáraiért Alapítvány között létrejött együttműködési megállapodás - többek mellett - az óvodákban, általános -és középiskolákban, valamint a szakmunkásképző intézményekben tanuló fiatalokat segíti, illetve az intézményeik támogatását vállalja, de részt vesz a nyári táborozások és kulturális programok szervezésében is.
Hosszan lehetne sorolni az eltelt időszak sikereit, de legyen elég a 2009/2010 tanév eddigi eredményeinek bemutatása. Az alapítvány 1309 általános iskolást (plusz 20 tehetséges diákot), 614 középiskolást (plusz 27 tehetséges tanulót), 490 óvodást részesített támogatásban. Ehhez hozzá kell tenni, hogy száz diákot számítógéppel ajándékoztak meg kiemelkedő teljesítményükért, komplex támogatásban részesült két óvoda: Szemerén játszótér, Abaújkérben tető és vizesblokk felújítása valósult meg. A támogatott diákok Erdélyben, Felvidéken, Encsen, Sárospatakon vehettek részt nyári táborozásban, ahol az olvasás, a kézművesség, a történelem szerepelt kiemelt témakörként.
Az alapítvány természetesen nem fejezte be tevékenységét, Demján Sándor felajánlása ugyanis fél évtizedről és évenkénti kétszázmilliós támogatásról szól. Az Abaúj Polgáraiért Alapítvány részéről hárman vállalták magukra a program vezetését és az ezzel járó felelősséget. Farkas László az alapítvány elnökeként, Szeles András és Karsai Attila a program szakmai vezetőiként tartják kézben a munkát.