KulcsMONDAT (2007. április)

Az ünneplésnek azonban nem sok értelmét látom egyik esetben sem. A naptárban az, ami még ránk vár, sokkal többet számít, mint ami mögöttünk van. Ellenben mindenképpen ünnepelni kell azt  62 év békét, amivel Európa megajándékozott bennünket. Talán nekünk, újonnan csatlakozottaknak még meg kell tanulnunk: a nemzetek fölött ott van Európa, és Európa a béke. Ha csak ez az egy oka lenne az Unió egyben tartásának, az is bőven elég lenne. Csakhogy Európa ma kómában van. Az uniós
alkotmányra népszavazáson mondtak nemet a franciák, ami óriási csapás. A kialakult helyzet nem kis feladat elé állítja majd a május hatodikán megválasztandó francia
köztársasági elnököt. Fel kell éleszteni a beteget, szinte mindegy, hogy milyen gyógymóddal. Aztán, ha a közös alkotmányt már minden tagország elfogadta, végre megkezdődhet a munka az unió igazi céljáért: az európai nemzet megteremtéséért. A gazdasági együttműködés szép dolog, de ideje lenne az európai nemzeteket összekovácsolni. Ez pedig nem megy közös külpolitika és az ezzel együtt járó védelmi erő kiépítése nélkül. Ha ugyanis valóban hosszú távon békét akarunk, akkor fel kell készülni a háborúra! Ez a kétezer éves római bölcsesség felér az 50 éves európai gondolat igazságával. Talán vannak, akik még emlékeznek rá, hogy De Gaulle idején a franciák akadályozták meg a közös védelmi rendszer kiépítését. Megint a franciák, mondhatnánk. De ez lényegtelen. Európa közös értékeit ugyanis meg kell védeni, nem elég csak megosztani szolidárisan egymás között. Ezzel párhuzamosan pedig létrejön az európai nemzet, Európa nemzeteinek Uniója.

Mike György