HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANAJÁNLÓVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Nemzetközi piacra juthat a Miskolci Egyetem részvételével fejlesztett vízi robot

2019. július 4. (csütörtök) 21:35
 

Külföldi piacokra is eljuthat az a víz alatti robot, amelyet a Miskolci Egyetem vezetésével nemzetközi csapat fejlesztett az uniós támogatású, Horizont 2020-as UNEXMIN (Underwater Explorer for flooded Mines) projekt keretében.

Zajzon Norbert, a Miskolci Egyetem docense a projekt budapesti bemutatóján szerdán ismertette, hogy a szerkezet a rajta elhelyezett műszerekkel geológiai adatokat szolgáltat vízzel telt föld alatti járatokból.
    A projektvezető a fejlesztést Európa nyersanyagigényével indokolta. Kifejtette, hogy a kontinens a szükségleteinek mindössze 4 százalékát fedezi saját ásványkincseiből, miközben 30 ezer elhagyott bányája van. A kitermelés  rendszerint nem a lelőhelyek kimerülése, hanem a gazdaságtalan kitermelés miatt áll le, ám a nyersanyagok drágulása és a technológia fejlődése akár több száz éves szünet után is indokolttá teheti a bányaművelést. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a régi, vízzel telt vájatok felkutatása veszélyes, emberi merülésre nem ajánlott, csak robotokkal kutatható.
    A fejlesztés alapötlete a projektet vezető Miskolci Egyetemen született, rajtuk kívül a finnországi Tampere és a spanyol főváros műszaki egyetemei, a portói egyetem és egy kutatóintézet közös társasága, valamint a fejlesztéstől a piacra vezetésig terjedő feladatokat végző cégek vesznek részt. A 4,87 millió euró (több mint másfél milliárd forint) keretösszegű projekt három és fél éve kezdődött, és idén októberben zárul. 
    A projektben vállalt 3 működő prototípusból kettő már elkészült, a tesztelés tavaly áprilisban kezdődött. A finnországi, angliai, szlovéniai és portugáliai merülések után a robotok szerdán a budapesti Molnár János barlangban kerültek vízbe.

02.jpg


    Zajzon Norbert a sajtótájékoztatón elmondta, hogy méretüknél fogva a szerkezetek a középkorból megmaradt, kézzel vájt járatokba is behatolhatnak. Hozzátette, hogy a miniatürizálás a projekt egyik legnagyobb kihívása volt a kommunikáció mellett. Utóbbi azért jelentett nehézséget, mert a víz alatt a GPS nem működik. 
    A robot 500 méteres mélységig tud merülni és 5 órán át tud a víz alatt maradni. Szonárjainak köszönhetően zavaros vízben is merülhet, eszközei egyedi igényeknek megfelelően speciális bányászati vagy vízügyi feladatokra alakíthatók. A robot óránként 1 terabájtnyi, jó minőségű és sokoldalúan használható adatot képes gyártani, ezért hatékonyabb, mint az eddig használt merülő szerkezetek.
    A projektvezető közölte, hogy budapesti bejegyzéssel a technológia hasznosítására céget is alapítottak, és partnervállalatok csatlakozását várják. A társaságban a Miskolci Egyetem résztulajdonosként vesz részt. Érdeklődők Európa több országából is érkeztek már, az első megbízás a kárpátaljai Aknaszlatináról jöhet. A település sóbányáját a beomlás fenyegeti, sikeres közbeszerzés esetén a robotok egy év múlva ott állhatnak először munkába. 
    Zajzon Norbert hozzátette, hogy a cég szolgáltatást értékesítene, mivel a robot előállítása darabonként csaknem félmillió euróba kerül, ráadásul a működtetése és az adatfeldolgozás is bonyolult, de van olyan biztosítótársaság, amely nagyobb tételben saját robotokat is rendelhet. 

03.jpg

Miskolci Egyetem vezette nemzetközi csapat által fejlesztett UX-1A nevű búvárrobot a budapesti Molnár János-barlangban tartott bemutató merülését követik monitoron 2019. július 3-án

    A projektvezető közölte azt is, hogy a fejlesztésre és a piacra vezetésre a Miskolci Egyetem a partnereivel az European Institute of Innovation and Technology (EIT) keretéből újabb 3 éves támogatáshoz fog jutni. A további fejlesztés stabilizálhatja a technológiát és nagyobb távolságokra is eljuttathatja a szerkezetet optikai kábeles összeköttetés nélkül. Egyes eszközei vagy szoftverrészei pedig később űrkutatási feladatokban vehetnek részt - tette hozzá Zajzon Norbert. 
    Az Unexmin a Horizont 2020 keretében jöhetett létre. Utóbbi az EU kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, 79 milliárd eurós keretösszegéből kiválósági alapon, nemzetközi versenyben nyerhető támogatás. A sikeres pályázatból versenyképes fejlesztések, értékesíthető termékek és szolgáltatások születhetnek, a Horizont 2020 ezért az innovációs lánc egészére kiterjed a kutatásoktól a piacra juttatásig. A program az egészségügytől és a demográfiától az élelmezésbiztonságon, az energia és erőforrások biztosításán át az éghajlatváltozásig vagy a környezetvédelemig terjedő kihívásokra keresi a megoldásokat. 

(MTI)

Vissza