HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Palkovics: sikeres lesz Borsod-Abaúj-Zemplén 2030-ig szóló fejlesztési programja

2020. december 14. (hétfő) 15:28
 

Az észak-magyarországi térségben sikeres lesz Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc 2030-ig szóló fejlesztési koncepciója - mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken a Megyeházán tartott egyeztetést követően.

Palkovics László közölte: Borsod-Abaúj-Zemplén dinamikusan fejlődik, a társadalmi és területi leszakadást kompenzáló megyévé vált.

131363657_3617381071615366_4338115398485801010_o.jpg

A térségben az elkövetkező években csaknem 150 milliárd forintot fordítanak fejlesztésekre, legtöbbet közutak rekonstrukciójára és kerékpárutak építésére. Miskolc pedig egyszerre jelenti az erős és növekvő gazdaságot, valamint a jól működő és fejlett várost, ahol jó élni fiatalnak és idősnek egyaránt. A megyeszékhely gazdasági ereje szerint az első öt megyei jogú város egyike - közölte.

A miniszter elmondta: a 2030 programban egyebek mellett arra is törekszenek, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország európai léptékkel mérhető és látható gazdasági zónája lehessen.

2 év munkájának köszönhetően Magyarország Kormánya márciusban elfogadta a 4 északkelet-magyarországi megye középtávú fejlesztéséről szóló, „Creative Region” – Határtalan fejlődés munkacímet viselő előterjesztést. Az akkori 4 érintett megyét (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén) egy szeptemberi kormányhatározattal kiegészítették 2 további megyével (Heves, Nógrád) megalkotva az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónát.

131080743_3617381151615358_7536863968682789228_o.jpg

– Azt a feladatot kaptuk, hogy a mintegy 100 éves történelmi örökségünkből fakadó hiányosságainkat orvosoljuk, és egy új gazdasági-kulturális övezet kialakításával megállítsuk a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális leszakadás jelenségét – fogalmazott Bánné dr. Gál Boglárka az egyeztetést követő sajtótájékoztatón. – A saját dokumentumunk egyébként egy 225 oldalas helyzetelemzéssel indít, amely feltárja adottságainkat, esetleges hiányosságainkat és megfogalmazza azokat a gazdaságfejlesztési, társadalmi és infrastrukturális céljainkat, amelyeket szeretnénk megvalósítani a jövőben. Ennek alátámasztása az a részletes projektlista, amely az önkormányzatok, valamint a különböző vállalkozások, szervezetek részéről gyűjtöttünk be. Ez a meglehetősen bő táblázat azokat a valós igényeket, a területi és helyi szereplők által felvetett kéréseket tartalmazza számszerűsítve is, amelyre érdemes – és kell is – építenünk a jövőben. Fontos megjegyezni, hogy igen nagy kutatómunka előzte meg a projektgyűjtés fázisát, így elmondhatjuk, hogy a valós szándékokat, hiányosságokat és problémákat sikerült feltárnunk – emelte ki az elnök.

Vissza