HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
társalgó

Pataky Attila: „Számomra a rock a pillanat varázsa”

2009. július 16. (csütörtök) 15:06
 

Huszonöt aranylemez, négy platina album, két gyémántlemez, több mint 5 millió eladott példány – ez a mérlege az Edda Művek elmúlt 35 évének. A rock-banda egyetemi zenekarként indult Miskolcról. Évek óta rendszeresen visszatérnek a Diósgyőri Várba, hogy egy hangulatos, telt házas koncerten találkozhassanak a miskolci közönséggel. Így lesz ez idén is. Ennek apropóján beszélgettünk a zenekar alapító tagjával, frontemberével: Pataky Attilával.

[2_960] PatakyAttila.jpg

„A gyerekkoromban ki akartam törni, mint a feketék a Harlemből. Először azt reméltem, hogy a sport segít ebben, aztán a sors másképp akarta, a zene lett az, aminek köszönhetően sikerült megmutatni valamit magamból” – emlékezett vissza a kezdetekre a rocker.

Mit jelentett számodra akkor Miskolc?

Nem tudtam volna más várost elképzelni magamnak. Oda tett le az Isten, ott kellett megfelelnem.

Mikor kezdtél zenélni?

Hetedikes koromban már saját zenekarom volt a suliban. A Kilián Gimiben pedig már suli bálokon léptünk fel. Onnantól kezdve mindig volt zenekarom. 

Hogyan emlékszel vissza az eddás korszak első lépéseire?

A műszaki egyetemen játszott 1974-ben az Edda. Hívtak a bandába énekelni, elmentem egy próbára, megfeleltem és máris ott voltam a mélyvízben. Hát így indult.

Mennyire volt nehéz annak idején a csúcsra érni?

Csúcsra jutni mindig nehéz. Annak idején pedig még nem is volt megfelelő kommunikáció, Isten malmai sokkal lassabban őröltek. Emlékszem, milyen óriási boldogság volt az első kislemez megjelenése. Amikor Barta Alfonzzal Budapestről vittük haza egy kazettán az Álom és a Minden sarkon álltam már felvételét, és egy kis lengyel mono magnón hallgattuk a kocsiban, folyt a könnyünk az örömtől. Végül az igazi áttörést nyolcvanban az első nagylemez országos sikere hozta meg.

Honnan jöttek az ihletek a dalszövegekhez, és most honnan táplálkoztok?

Mindig ugyanonnan: ezerrel élem az életemet. Rock and roll mindhalálig! Így van miről írni. Most például írtam vagy 25 dalszöveget, és ebből tizenhárom fel is került a 30. albumunkra.

Országos népszerűségnek örvend a csapat. Egy ilyen helyzetben mit jelent a miskolci közönség rajongása?

Rengeteget. Mítikusan imádom Miskolcot. Szeretem a Vasgyár lélegzését magamba szívni. Ha arra visz az utam, elmegyek a Diósgyőri vár környékére, visszaemlékszem az ottani strandra, ahol megpróbáltuk becserkészni a lányokat. Szóval a boldogságot jelentette Miskolc, az volt a start. Ezért mindig is fontos marad a város és az ott élők szeretete.

Az elmúlt 35 évben melyik volt a legemlékezetesebb fellépésetek?

Nehéz lenne valamennyit felsorolni. Extra volt az indulásunk, az, amikor déltől este 11-ig dedikáltuk az első nagylemezünket. Aztán voltak rettenetek is, amikor feloszlottunk, meg amikor Kun Peti maghalt. De összességében a frankó dolgok voltak túlsúlyban.

[1_960] Edda.jpg

Minden nyáron koncerteztek a Diósgyőri várban. Mi lesz idén a program?

Számomra a rockzene a pillanat varázsa. Felmegyünk a színpadra vagy száz nótával, és azt játsszuk, amit én vezényelek. A zenekar ezt tudomásul veszi, és nagy-nagy szeretettel szolgálja a közönséget. Van ugyan a műsornak egy váza, de amit a pillanat kíván attól lesz gyönyörű. Ha például egy szájról leolvasom, hogy mit szeretne, akkor azt játsszuk a következő pillanatban.

Mi a nyári programod?

Nagyon sűrű lesz. Vagy hetven koncert áll előttünk, meg szóló fellépéseim is lesznek. Emellett csináljuk az új nagylemezt, azt folyamatosan énekelem fel.

Dávid Ildikó

Névjegy

Született: 1951. július 2-án Miskolcon

Kedvencünk kedvencei

[3_t] PatakyA.jpgPéldakép: édesanyja
Zene: Whitesnake
Film: Száll a kakukk fészkére
Hobbi: a sport minden formája és persze az Edda Művek
Étel: marhapörkölt tarhonyával, uborkával
Ital: jó borok
Autómárka: BMW, Toyota
Parfüm: Farenheit, Hugo Boss
Nőideál: szabad, gyönyörű, szerelemre képes, és aki képes őt elviselni

Vissza