HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANAJÁNLÓVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Több millió éves erdőben jártam...

2007. szeptember 4. (kedd) 13:25
 
A szerencsének és a lelkiismeretes bányászoknak köszönhető, hogy a bükkábrányi lignitbányában felszínre került az a 8-11 millió éves mocsári ciprus erdőrészlet, amely a maga nemében világszenzáció.

„A lelet jelentőségét az adja, hogy a sajátos geológiai körülmények következtében a 16 hatalmas fa eredeti állapotában konzerválódott. Ennek a szerencsés lehetőségnek köszönhetően a kutatóknak alkalmuk nyílt a fák teljes évgyűrű, kéreg és ágszerkezetének vizsgálatára, amely ebből a földtörténeti időszakból korábban nem volt lehetséges” – tudatta a sajtóval a szenzációs hírt a múzeum.

Veres János, az ásatást vezető régész elárulta az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a porladástól a 3,5-5 méter magas és 2-2,5 méter átmérőjű fákat, amelyek egykoron 40-50 méter magasan törtek az égbe. A felső miocén földtörténeti korszakban – 6-12 millió évvel ezelőtt – a Kárpát-medence közepén a Pannon-tó hullámzott, amely partjai az Északi-középhegység lábánál voltak. A trópusi (pedig akkor még nem is volt üvegházhatás!) éghajlatnak megfelelő növényzet, többek közt óriási mocsári cipruserdők borították a parthoz közeli vizenyős területeket. Ennek a nyomára bukkantak most. A tizenhat fából négy jelenleg a Herman Ottó Múzeum parkolójában kialakított homokágyban vár a restaurálásra. A konzerválás után a tervek szerint három Miskolcon marad, egyet pedig Budapestre szállítanak a Természettudományi Múzeumba. Veres Jánostól megtudtuk: terveik szerint először is nagyméretű sátrat építenek a leletek fölé, majd bekötik a közműveket is. Elmondása szerint hosszú időre kell berendezkedniük, mivel várhatóan egy évet vesz igénybe a fák konzerválása. Ráérnek közben gondolkodni azon, hol és hogyan is mutatják be a különleges leletet a látogatóknak. Az anyagiak miatt is főhet a fejük, mivel a rendelkezésre álló 3 millió forint jóformán elment a szállításra és az ideiglenes tárolás feltételeinek a megteremtésére. A konzerválás teljes költsége a becslések szerint több tízmillió forintra rúg. A kutató mégis optimista, több pályázatuk fut – ha kell unióst is beadnak – s ebből finanszírozzák majd a munkálatokat. A bükkábrányi erdőrészlet többi fáját a tervek szerint Ipolytarnócra szállítják, a Bükki Nemzeti Park által kezelt, ősmaradványokat bemutató múzeumba.

MASZTODONOK KORA

\"[179_1_t.jpg]

„A tájat 7-8 millió éve olyan fajok népesítették be, mint a masztodon (őselefánt), az orrszarvú, amelynek még nem volt tülök az orrán, hiénák, kardfogú tigrisek, háromujjú lovak” – mutatta be a korszak élővilágát Kordos László professzor, az Országos Földtani Múzeum vezetője. A tudós egyébként elmondta, hogy a 70-es években Visontán már találtak hasonló leletet, de az a szállítás közben elpusztult. „A felszínre került lelet jelentősége, hogy az USAban, Kínában felszínre került hasonló korú leletek opálosak, megkövesedettek, még a bükkábrányi megszenesedett, majdnem olyan, mint az eredeti” - magyarázta a professzor.

\"[179_2_300.jpg]


TÁRLAT A MÚZEUMBAN

„Több millió éves erdőben jártam” címmel időszakos kiállítás látható a miskolci Herman Ottó Múzeum Görgey utcai központi épületében. A tárlat megtekintése ingyenes. A kiállításon a bükkábrányi lelet eredeti helyszínét bemutató színes fotók mellett a korszakot bemutató tablók láthatók, valamint néhány megkövesedett fadarab, amelyek Fonyból kerültek elő egykoron, valamint egy nagyobb „kőfa” Ipolytarnócról. Ugyancsak a bükkábrányi lelettel kapcsolatos hír, hogy a hazai restaurátorok augusztus végén szakmai konferenciát tartottak Miskolcon, ahol a különböző konzerválási eljárások előnyeit, hátrányait vitatták meg. Szeptember második hetében pedig nemzetközi találkozó keretében külföldi szakemberek ötleteit várják.

Vissza