HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANAJÁNLÓVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Augusztus 20. üzenete: függetlenség, biztonság, keresztény kultúra

2019. augusztus 17. (szombat) 22:50
 

A hagyományokat folytatva egy települési önkormányzattal közösen köszöntötte állami ünnepünket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. A partner ezúttal az abaúji Vizsoly és a református gyülekezet volt szombaton. A rendezvényen többek közt részt vett Schmitt Pál, korábbi köztársasági elnök, ünnepi beszédet dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium államtitkára mondott.

Az árpádkori eredetű, műemlék református templom teljesen megtelt az ünnepség kezdetére. Bihi Miklós, Vizsoly polgármestere köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy Szent István vezetésével csatlakoztunk a keresztény Európához.

_MG_4977.jpg

Összetartó, erős államot hozott létre, amely ugyan megcsonkítva, de ma is létezik. A helyszínre kitérve kitért a Vizsolyi Bibliára is.

_MG_4982.jpg

Csomós József református püspök ugyancsak köszöntötte a vendégeket. Az ünnep jelentőségét méltatva szólt az összetartozásról, amely egyik jelképe az új kenyér. „Öregek és fiatalok egy kenyéren vannak”. Jusson eszünkbe minden alkalommal, amikor megtörjük a kenyeret.

_MG_5028.jpg

Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg az ünnepi közgyűlést. „A Vajkból a keresztségben Istvánná lett első királyunk biztos igazodási pontja a magyarságnak már több, mint ezer éve.  Történelmünk legnehezebb éveiben hozzá fohászkodtak őseink és a Szentjobb mindig megmutatta a helyes irányt” – méltatta első királyunk és a magyarság kapcsolatát.  Kiemelte, hogy méltán lehetünk büszkék a művére.  A keleti pusztákról érkezett, laza törzsszövetségben álló, pogány népből, feudális alapon szerveződő, keresztény államot szervezett, amely függetlenségét megőrizve tagozódott be a korabeli Európába. „A magyarság azóta is büszke függetlenségére és keresztény identitására” – amiért történelmünk során megharcoltunk a tatárral, törökkel, némettel, orosszal, s ma is, ha kell – igaz szerencsére csak szóval.  Határozott nemet mondunk minden beolvasztási kísérletre, ragaszkodik keresztény gyökereihez.  Nem engedhetünk a nemzeti minimumból.

_MG_5106.jpg

Hörcsik Richárd, Zemplén és Abaúj országgyűlési képviselője kiemelte: „keresztény emberként hiszünk abban, hogy hitünkkel hegyeket tudunk megmozgatni.” A múlt és a jelen mellett a jövő, a közös cél kijelölése is fontos. Szólt a generációkon átívelő felelősségről. A helyszínre reagálva méltatta Károli Gáspás és társainak a munkáját, amely eredményeként 1590-ben megjelent a magyar nyelvű Biblia. A latin után saját nyelvén szólították meg a híveket.  Magyarországot volt amikor karddal, máskor szóval kellett megvédeni. A béke előfeltétele, hogy megvédjük, ami a miénk. Meg kell őrizni keresztyén alapokat, hogy fennmaradjon, prosperáljon hazánk.

_MG_5146.jpg

 „Biztos vagyok benne, hogy a honfoglalás első évtizedeiben őseink ebben a csodálatos térségben, amit ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyének nevezünk egy földi paradicsomot találtak, megáldva gazdag legelőkkel, erdőkkel, a Hernád, Bodrog, Sajó és a Bódva folyók életet adó vizeivel” – méltatta honfoglaló eleink bölcsességét köszöntőjében Schmitt Pál.  A helyszín apropóján méltatta a Biblia és a hit jelentőségét.  Szent István intelmei tulajdonképpen egy kvázi alkotmányos alapot rögzít.  Ezért is fontos, hogy a nemzeti hitvallásban biztosított  a folytonosság: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk 1000 évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.”

_MG_5240.jpg

Dr. Szinay Attila mondott ünnepi beszédet. Gyermekkori emlékeinek a felidézését követően emlékeztetett rá, hogy augusztus 20. a magyar nemzet legnagyobb ünnepe, Európa egyik legrégebbi nemzetét ünnepeljük.  „Az elmúlt ezer év megtanított minket, hogy Magyarország és Európa akkor marad meg, ha megőrzi önmagát. Megőrzi biztonságát, függetlenségét és keresztény kultúrját.”  Ezt követően emlékeztetett rá, hogy már Szent István állama rendelkezett ezekkel a tulajdonságokkal.  Törvényekkel, határvédelemmel védte az önálló, keresztény Magyarországot. Voltak idők amikor hazánk volt Európa, a kereszténység határa. Magyarország megvédte magát, Európát. Ezért nem jár hála, de történelem honorálni fogja- vélekedett az államtitkár.

_MG_5421.jpg

A megyei közgyűlés egyik legjelesebb kitüntetése a Rákóczi-lánc, amelyet az idén Bihall Tamásnak, a BOKIK elnökének adományozott. A díjat ünnepélyes keretek közt Török Dezső adta át.

_MG_5497.jpg

A hagyományoknak megfelelően a történelmi egyházak képviselői megszentelték, megáldották az új kenyeret, amelyet a közgyűlés elnöke szegett meg, majd megkínálták vele a vendégeket. 

_MG_5744.jpg

A rendezvény további képeit itt tekinthetik meg: https://www.facebook.com/pg/kulcs.kozeletkulturacsalad/photos/?tab=album&album_id=2617643905131452

Az ünnepség zárása előtt emléklapott adott át Török Dezső (a fotón középen)  a szíves vendéglátásért Bihi Miklós polgármesternek és Kovács Zsolt Levente lelkipásztornak.

tabla.jpg

Az ünnepség keretében Buzogány Béla Színháza adott kulturális műsort. A zárást követően Török Dezső és Bánné dr. Gál Boglárka felavatta az ünnepi közgyűlésnek emléket állító emléktáblát. A rendezvényt fogadás zárta, ahol Schmitt Pál mondott pohárköszöntőt.

(fotók: Varga Tamás)

 

 

Vissza