HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

A víz az úr!

2019. október 29. (kedd) 14:56
 

(Latrán Béla jegyzete) Az év egyik legnagyobb Magyarországon megrendezett nemzetközi eseménye az októberben tartott Budapesti Víz Világtalálkozó volt, ahol a résztvevő 118 országból 40 miniszteriális szinten is képviseltette magát, és az összes regiszrált képviselő száma meghaladta a 2400 főt.

A találkozó merész mottót választott: „Megelőzni a vízválságot!” Áder János köztársasági elnök megnyitó beszédében már szerényebben fogalmazott: „A kérdés az: miként lehet megelőzni a válságot ott, ahol erre még van lehetőségünk, és hogyan lehet alkalmazkodni ott, ahol a vízválság már beköszöntött?”

Ráadásul a vízzel három esetben is bekövetkezhet katasztrófa, ha sok van belőle, ha nincs és ha szennyezett. Az utóbbi időben a zöld politikusok által haszonelvűségből túlhiszterizált klímaváltozás kommunikációja háttérbe szorította az édesvízzel kapcsolatos problémákra való odafigyelést. Olyannyira, hogy a magyar balliberális és zöld (magát szabadnak nevező) média ezt a mostani tanácskozást egyszerűen elhallgatja. A csönd akkora, hogy az már nem véletlen, ez már maga a botrány.

20190919budapesti-viz-vilagtalalkozo-20194.jpg

Pedig az édesvíz esetében az emberi tényező sokkal inkább tetten érhető, mint a felmelegedés okaként egyetlen bizonyítékként felhozott hőmérséklet- és széndioxid- növekedés (sokak szerint ok-okozatot felcserélt) korrelációja. S hogy mik ezek az emberi tényezők? Csak a legfontosabbakat sorolom. Az emberiség túlnépesedése a harmadik világ azon területein, amelyek már korábban is vízhiányosak voltak, vagy ott, ahol szabályozatlanok az áradó folyók, és ott, ahol az infrastruktúra hiánya miatt a használt vizek 90 százaléka kezeletlenül kerül vissza az élővizekbe. Természetesen ezen gondok közül a vízhiány és az áradás okai természetiek (például a klímaváltozás), de a szennyezés már egyértelműen emberi.

A 20 éven belül vizsgált természeti katasztrófák 90 százaléka a vízhez kapcsolódik, amelynek a fele árvíz volt. Az áradások ez idő alatt 2,3 milliárd embert érintettek és 157 ezren estek áldozatul. E riasztó számok ellenére mégis a Föld legnagyobb krízise a fenyegető vízhiány, amely az év felében már most is 2,2 milliárd embert érint, és ha nem teszünk semmit, ez a szám 2030-ra 4 milliárdra növekszik, és emiatt 700 millió ember otthona elhagyására kényszerülhet. Ráadásul a szűkös vízmennyiség a szennyeződés által még tovább csökkenhet. Nem nehéz belátni, hogy a helyi ivóvíz gondok globális konfliktusokat okozhatnak, ha nem nyújt segítséget az emberiség szerencsésebb része a problémák helyi megoldására. A találkozón a vízválság elhárításának tudományos, technológiai, pénzügyi, szervezeti lehetőségeiről tanácskoztak. A feladat hatalmas, de nem lehetetlen.

convection_of_water_in_the_bottle_highdefinition_picture.jpg

Emlékezzünk vissza, hazánkban a 90-es években csak azzal, hogy a víznek ára lett, az ivóvíz fogyasztás csaknem felére csökkent. Azóta a tisztított szennyvizek aránya 20-ról 90 százalékra nőtt. De még az ipar leépülésének is volt pozitív hozadéka. A 2002-es helyhatósági választás után járta ez a vicc: Miből lehet tudni, hogy rendszerváltás volt? A Szinva már nem vörös…

(fotók: internet)

Vissza