Egy kis megyetörténet (13. rész)

Ebben a korban nagy szerencsének tartották, hogy elsőre fiú született, aki tovább viszi majd a család nevét. Vagyonát nem, mert birtoktalan köznemesként csak a nevet örökölte és a lehetőséget, hogy tanuljon. Ez az örökség azonban mégis többet ért minden aranynál, földnél, marhánál. A családi háttérnek, tanárainak, kivételes képességeinek és nem utolsó sorban a zempléni szabadságszerető embereknek köszönhetjük Kossuth Lajost, a magyar történelem egyik legjelentősebb államférfiját.  

A család 1803-ban Olaszliszkára, majd Sátoraljaújhelyre költözött. Újhelyen, Eperjesen és Sárospatakon tanult, a joggyakorlatot apja mellett otthon, majd Eperjesen és Pesten töltötte. Az ügyvédi oklevelét Sátoraljaújhelyen állították ki 1824-ben.  

Életútja nyitott könyv, mindenki jól ismeri főbb állomásait: ügyvéd, táblabíró, majd Sátoraljaújhely ügyésze, 1830-ban bekapcsolódott Zemplén vármegye politikai életébe, mint a reformellenzék tagja, s ettől kezdve személyes karrier helyett életét a nemzet szolgálatának szentelte, amiért – amikor a sors úgy hozta –, még a börtönt is vállalta. Ami nem pusztít el, az megerősít. A börtön nem törte meg Kossuth Lajost, hanem még inkább megerősítette, hogy helyes úton jár. Rövidesen a reformellenzék vezéralakjává vált, tagja az első, független magyar kormánynak, majd a szabadságharc alatt Országos Honvédelmi Bizottmány vezetője, a Habsburg trónfosztást követően Magyarország kormányzója. A bukás után emigrációba vonult, ahol továbbra is következetesen képviselte a nemzet érdekeit. Végül Torinóban telepedett le és élt 1894-ben bekövetkezett haláláig. Óriási tömeg részvételével Budapesten helyezték örök nyugalomra a Fiumei Úti Sírkertben.

A helyes utat megtalálni régen és ma sem könnyű. Kossuth így vélekedett erről, ami politikai üzenetként is értelmezhető a jövő számára: „Országot kormányozni ily körülmények között nem gyermekjáték. Zavarni könnyű, csomót oldani nehéz; teremteni pedig és nem csalatkozni csak Isten képes. Mi nem kérkedünk istenség tulajdonával; de sok csomót oldánk; minek nehéz művére nemes önérzettel tekintünk vissza.”  

Miskolc város első díszpolgára, az első, egész alakos Kossuth szobrot Miskolcon, az Erzsébet téren állították fel. Egykori szülőházában, Monokon emlékmúzeum működik, ha a környéken járnak, feltétlen látogassák meg!

(Csontos László)