HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Egy kis megyetörténet (23. rész) – A vasgyári katolikus templom

2020. december 2. (szerda) 12:06
 

Miután a kiegyezést követően felpörgött a vasútépítés a Fazola féle kohászat kinőtte a szűkös hegyi ipartelepet új gyárat építettek Diósgyőr és Miskolc közt, amely mellé idővel felépítették a „gyarmatot”, hogy a közelben letelepítsék a dolgozókat. Ez lett a mai Diósgyőr-Vasgyár, ahol minden volt, amire az élethez szükség volt, még templomok is. Elsőként a római katolikusoké készült el.

A gyarmatosok vasárnaponként több kilométert gyalogoltak Diósgyőrbe és vissza, hogy részt vehessenek a miséken, ünnepeken. Mindegy volt, hogy esik az eső, fúj a szél, havazik – mentek, de hamar felmerült az igény saját templomra.  Gyűjtésbe kezdtek a hívek. A kezdeményezést támogatta az érsekség, de akkor vált valóra, amikor a gyár magára vállalta az építéshez még hiányzó, jelentős költségeket. A jellegzetes, vörös téglás templom tervein többen is dolgoztak, majd 1905-8 közt zajlott az építkezés. Az alapkövet Szmrecsányi Lajos egri segédpüspök (későbbi érsek) rakta le és ő is szentelte fel 1908. október 11-én, Szent István tiszteletére.

A neogót és neoromán stílus keveréke jellemzi a templomot –amely eredményeként egy szokatlan alaprajzú, masszív tömegű, mégis kecses megjelenésű épület született. A vörös téglák meghatározzák a látványt, amelyet jól egészítenek ki a hangsúlyosan megjelenő kő szalagok és ablakkeretek és a kereszthajó óriási rózsaablakai. A bádogos munka ugyancsak kiválóra sikeredett. A főtorony mellett fiatornyokat alkalmaztak díszítésként.  A pontos időt pedig toronyóra, vagyis toronyórák mutatják, mivel minden oldalra beépítettek egyet! A szentélyt jobbról és balról is egy-egy lépcsőház-torony egészíti ki, a keleti felén kapott helyet a sekrestye. A fő torony magassága 54 méter, a melléktornyoké 26,2 méter. A jobb oldali melléktoronyban alakították ki a 114 lépcsős feljárót a kórusra és a harangokhoz. Az épület befogadóképessége 1500 fő.

A templom felszentelése után nem sokkal, 1913-ban a helyi káptalanság önálló plébániává alakult, filiákat is kapott: Újdiósgyőr, Perecesbányatelep, Komlóshegy, Pálinkás és Barossakna bányatelep. Az első világháború színesfém hiánya miatt beolvasztották mind a négy harangot, amelyet 1927-ben pótoltak a hívek. A második világháború a Szent Lajos harangba került. A megmaradt három harangot egy acél lélekharang egészíti ki. Az orgona az 1944 szeptemberi bombázás áldozata lett, amelyet később pótoltak. A jelenlegi hangszert 1995-ben Németországból kapták. A bombázás során megsemmisült üvegablakokat ugyancsak pótolták a háború után. Több felújításon is átesett az épület. A templomkert köré 1991-ben építettek kerítést.

(Csontos László)

Vissza