HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Egy kis megyetörténet (35. rész) – A rudabányai református templom

2021. február 26. (péntek) 13:00
 

Rudabánya fénykorában, a Mohács előtti időben réz- és ezüstbányászat folyt a település határában, amely bányavárosi rangot szerzett és polgári jólét jellemzett. Erre emlékeztet a református templom, amelyet a török időkben részben elpusztult székesegyház méretű épület épen maradt részéből alakítottak ki.

A fémbányászat, különösen a színes fél- és nemesfém, minden időben jó megélhetést biztosított a művelőinek. Nem volt kivétel ez alól Rudabánya sem, amelynek a neve is árulkodik az itt lakók egykori foglalkozásáról. A jó módú bányaváros impozáns templomot épített magának valamikor a XIV. század közepén koragótikus stílusban, székesegyház méretben (33 méter hosszú volt!). Rá egy évszázadra átalakították késő gótikus stílusban.  

A török háborúk idején, Eger eleste után ezen a vidéken is többször végig száguldottak a rabló hadak és elpusztult a település nagy része, a templom épülete is jelentős sérüléseket szenvedett, beszakadt a tető. A magára hagyott épületet végül az időközben vallást váltott, református közösség vette magához és 1660-as években az épület kevésbé sérült részét fallal lezárták, az ezen kívüli romokat pedig lebontották.  

A török és kuruc kor harcait követő nyugalmas időszakban megerősödött a község, amit az is jelez, hogy kis előteret húztak a bejárat elé, majd 1758-ban 120 elemből álló, impozáns, festett kazettás mennyezetet készített két jolsvai (felvidéki) mester. A táblaképek többségén virágos, indás díszítés látható. A keleti ortodox világot idéző, impozáns, hagymakupolás harangláb 1896-ban készült. A modern ipari bányászattal járó robbantások rezgései megviselték a templom épületét, amelyet felújítottak az 1970-es években.

A templom eredeti, kovácsoltvas ajtaja  múzeumba került, ma egy élethű másolat létható az épületben. Két  vörösmárvány síremlék is van a templomban, az egyik Perényi Istváné, aki Zsigmond király asztalnok mestere volt, a másik pedig Saurer Erhard bányaprovizoré. A XX. század első felében a mészrétegek alól előkerült freskómaradványok sajnos elpusztultak, két kép azonban megmaradt és ma is megtekinthető, a kora középkori magyar egyházművészet jelentős emléke. Ha a környéken járnak érdemes megtekinteni a templomot, amely jelen méreteiben is impozáns épület, ráadásul mivel domboldalon áll, a bejárattól szép panoráma nyílik a környékre.

(Csontos László)

Vissza