HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Egy kis megyetörténet (42. rész) – Szentléleki kolostorrom

2021. április 16. (péntek) 11:04
 

A pálos az egyetlen magyar alapítású szerzetes rend, amely egykoron számos kolostort épített. Ezek közé tartozik a Diósgyőr közelében, a Bükk erdőségének mélyén, a remete életre tökéletes, lakatlan helyen emelt bükkszentléleki is. Az épületet az ország három részre szakadásának idején rombolták le.

A boldog Özséb által 1250 körül alapított pálos rend az ágostoni regulát követi, a XIII. század végén terjedtek el országszerte, majd a határokon túl is. A központjuk jelenleg Lengyelországban működik, a Nagy Lajos király alapított Jasna Gorában. A Hámori-tó mellől meredek ösvényen -és ma már országúton is- megközelíthető, 710 méteres magasságban fekvő pálos kolostor alapításának pontos dátuma nem ismert. Annyit tudunk, hogy Ákos nembéli István nádor a Szentlélek (innen ered a hely neve) és Krisztus teste tiszteletére alapította, s 1313-ból maradt fenn az első, ismert okleveles említése. A szerzetes közösség évszázadokon át háborítatlanul élt az erdő mélyi magányban, amelyet a Mohács utáni belső ellenségeskedés zúzott porrá,  Habsburg Ferdinánd kapitánya, Serédy Gáspár katonáival a vélhetően Szapolyait elismerő szerzeteseket elűzte, a kolostort pedig felégette. Ezt követően 1540 körül már világiak foglalták el a birtokot.   

A romos épületekbe néhány szerzetes visszatért, de az újjáépítésre nem futotta erejükből. A kolostor 1550 körül indult teljes pusztulásnak. A háborús idők elmúltával, 1739-ben Diósgyőrbe vissza térő pálosok sem vállalkoztak a helyreállításra. Az épület az 1755-ös összeírásban mint elhagyatott rom szerepelt. A faragott kövek egy részét 1959-ben elszállították a múzeumba. A romok konzerválását 1974-75-ben végezték el. Az elmúlt években pedig civil összefogással bizonyos feltárásokat, megerősítő munkálatokat hajtottak végre, hogy a további károsodását megakadályozzák. Az épületegyüttes az érett középkort jellemző gótika jegyében készült egykoron, s romjaiban is impozáns. Története során többször átépítették. A templom egyhajós 10X8 méteres, a sokszög záródású szentély pedig 20X9,5 méteres volt, s egy sekrestyét is építettek hozzá. A korai voltára utal, hogy támpillérek nélkül készült. A kolostor zárt, négyszög alakú udvart fogott közre, a szerzetesek cellái, az étkező, gazdasági helyiségek vélhetően fedett, kerengő folyosóról nyíltak. A romantikus kolostorrom és környéke pandémia idején is – a szabályok betartásával – kellemes kirándulási célpont lehet. 

A kocsit hagyják lent a tónál és szuszogjanak fel az ösvényen. Teljesítménytúrának is megteszi! Jutalmuk pedig a kolostorromok mellett a Látó-kövekről nyíló csodálatos panoráma.

(Csontos László)

Vissza