HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Átadták a megújult Dísztermet

2021. június 24. (csütörtök) 15:24
 

A Megyeháza megannyi rendszert, embert, eszmét szolgált már. Helyt adott az alispánnak, a megye küldötteinek, levéltárnak, börtönnek, a szocializmus tanácsának, ma pedig a Díszterem ad otthont a modern demokrácia üléseinek. A megújult, Trianon előtti állapotot idéző Dísztermet csütörtök reggel adták át, és bocsátották a közgyűlés szolgálatába.

A magyarországi demokrácia egyik legfontosabb alappillére az önkormányzatiság, amelynek egyik forrása, ősi, XIII. századtól működő intézménye a (vár)megyei közgyűlés. Évszázadokon keresztül változó helyszíneken, más-más mezővárosokban tartották a megyei közgyűléseket, míg az 1723-as pozsonyi országgyűlés törvénybe foglalta, hogy a vármegyék állandó megyeházát építsenek. Borsod vármegye házát 1725-27 között építették fel, összesen 6 korábbi telken. Benne a hivatali helyiségek mellett nagy ülésterem és levéltár is helyet kapott. Hamarosan át kellett építeni, így a jelenlegi formájában ismert Megyeháza 1795-1836 között épült meg klasszicista stílusban. Az épület középtengelyében, az emeleten kapott helyet a Díszterem.

Az 1843-as tűzvész utáni helyreállítás során készült el a karzat, 1913-ban pedig Raksányi Dezső festőművész vászonra festett képeit felragasztották a mennyezetre, illetve két új Zsolnay-porcelánból készült kályhát helyeztek el, oromzatukon a vármegye oroszlános címerével.

Borsod vármegye székházának díszterme Miskolc legelső kiállítóhelye, s a falai között gyarapodó képtár a térség legrégibb múltra visszatekintő közgyűjteménye. A díszterem falain hagyományosan arcképek függtek, melyek ábrázoltjairól a vármegye döntött, így hűen tükrözte, hogy a közösségnek mely közéleti nagyságok jelentettek követendő példát. E portrégalériák az idők során folyamatosan gyarapodtak, és szemléltették a vármegye múltját, politikai állásfoglalását.

Minthogy a megyeházák törvényességét a kötelezően kifüggesztendő uralkodóportrék jelképezték, az első megrendelések Borsodban is a Habsburg-dinasztia tagjainak képmásaira szóltak. Borsod vármegye 1836-ra felépített új és reprezentatív székházában azonban már megjelentek a hazafias érzületet tükröző portrék is, és idővel a „magyar oldal” vált hangsúlyossá. A képmások megfestetését minden esetben a megyegyűlés határozta el, az elkészült festményt pedig ünnepélyes keretek között leplezték le.

diszterem_8.jpg

A II. világháborút követően az addigi példaképek portréi a kommunista rendszerváltással elvesztették jelentőségüket, lekerültek a falakról, emiatt elkallódtak, raktárakba, szerencsés esetben múzeumba kerültek.

Borsod vármegye panteonja maga is hiányosan maradt ránk. Számos képmásról — köztük II. Rákóczi Ferenc, József nádor, Kossuth Lajos portréiról — csak forrásokból nyerünk értesülést. A rekonstruálható Borsod vármegyei képgyűjtemény azonban a veszteség ellenére is kiemelkedő nemzeti kincsünk: a történelmi Magyarország egyik leggazdagabban fennmaradt kollekciója, amely vármegyei akaratból született.

Ezt az impozáns külsőt állította vissza a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyarország Kormányának segítségével.

Elkészült a karzat megerősítése és teljeskörű szerkezeti, esztétikai megújítása. Mankovits Tamás iparművész közreműködésével megújultak, pontosabban eredeti formájukban ontják ránk a fényt a mennyezeti lámpák, mely nemcsak esztétikumában változott át, hanem a kor követelményeinek megfelelő ipari led-paneles berendezéssel egészültek ki.

A falon elhelyezett zöld kárpitot lebontották, megtörtént az elektromos-hálózat teljes cseréje és kiépítése, illetve a falak helyreállítása és az eredeti világosszürke színben történő visszaállítása. A Díszterem falait újra olajfestmények díszítik, amihez UV-, és klímavédelmi berendezéseket szereltek be.  

Az ünnepélyes átadón köszönetet mondtak a BRAND 2001 Kft. cégvezetőjének, Taskó Lászlónak és munkatársainak a felújításban végzett precíz, lelkiismeretes munkáért. Kiemelték, ahhoz, hogy a Díszterem eredeti formáját visszanyerje, elengedhetetlen volt a Herman Ottó Múzeum segítsége. Szolyák Péter múzeumigazgató és Pirint Andrea művészettörténész hozzáállása és segítsége nélkül nem lehetett volna avatóünnepség. Köszönet illeti továbbá Kovács Zsolt helytörténészt, aki több mint egy évtizede szívügyének tekinti a Díszterem Trianon előtti állapotának visszaállítását. Kovács Zsolt szerves részt vállalt a Díszterem felújításában, a munka előkészületeiben és lebonyolításában. Valamint a megye országgyűlési képviselőinek is kifejezték hálájukat a támogatásáért. Továbbá köszönetet mondtak Prof. Dr. Kásler Miklós miniszternek, aki a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből 12 millió forint vissza nem térítendő összeggel támogatta a felújítást.

diszterem.jpg

Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Riz Gábor miniszteri biztos, országgyűlési képviselő, dr. Alakszai Zoltán, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízott, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, Demeter Zoltán országgyűlési képviselő, és dr. Koncz Zsófia országgyűlési képviselő a nemzeti színű szalag átvágásával ünnepélyesen felavatták a Dísztermet, és a közgyűlés szolgálatába bocsátották.

Ezt követően, a megújult Díszteremben elkezdődött az első közgyűlés.

Vissza