HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Egy kis megyetörténet (71. rész) – Bánhorváti

2021. december 3. (péntek) 14:25
 

A Bükk-hegység keleti szegélyén, a Bán-patak völgyében fekszik Bánhorváti, amely a második világháborút követő közigazgatási átszervezéskor, 1950-ben jött létre Bánhorvát és Bánfalu összevonásából. Jogelődjei révén viszont Árpád-kori múltú a település.

Beszélő névről van szó, mivel a bán egy ősi, magyar tisztség volt (lásd: horvát bán) a falut nem kell magyarázni, a horvát pedig vélhetően nem a mai horvátokra utal, hanem a honfoglaláskor a Kárpátok északi oldalán élt fehér horvátokra utal, akik az elkövetkezendő két-háromszáz év alatt beolvadtak a lengyelségbe. A település első okleveles említése a Váradi Registrumban található 1220-ból. Egyházi birtok volt a török hódoltság idejéig. Ekkor emelkedett ki a Bárius család, amely a XVI. század közepén áttért a református hitre.

A nemesi família férfi ágának a kihalása után a női ágon a Vay, Fáy, Platthy és a Szirmay család tulajdonában volt a birtok. A falu szélén, a szelíd dombra támaszkodva építették fel a Platthy-kastélyt, amelyet a homlokzaton lévő felirat szerint 1752-ben fejeztek be. A két szintes, elegáns barokk kastély középső traktusa fölött timpanon, az épület két sarkát pedig bástya szerű kialakítás zárja. A világos sárga-fehér színezés kiemeli az épületet a környező, szépen gondozott parkból. Külön említést érdemel az ablakokon lévő míves kovácsoltvas rács, illetve az emeletről nyíló, árkádos belső udvar, amely közepén egy törülköző nő szobra áll. A vastag falak, a boltívek a középkort idézik. Egy átjárón keresztül közelíthető meg a kastély mellett álló, XVII. századi eredetű református kastély.

banhorvati1.jpg

Az államosítás után használták a kastélyt nyaralóként, kulturális rendezvényeknek is otthont adott. Jelenleg magántulajdonban van és idegenforgalmi célra hasznosítják.  A kastély falai közt egykoron sok prominens főnemes megfordult, valamint Kazinczy Ferenc, a nyelvújító és fia, Lajos, a honvéd ezredes, a Haynau által kivégeztetett vértanú is.

A község református templomépülete a feljegyzések szerint 1293-ban már állt, s támpilléres, fagalériás tornyos épülete a XVI. században épült, a festett deszkamennyezet 1700-ban készült el. A templomudvaron álló Kálvin emlékművet 1924-ben avatták fel. A református mellé építették fel a copf-stílusú, ugyancsak monumentális megjelenésű római katolikus templomot. az oltárkép 1832-ben készült.

A legutóbbi népszámlálás során a lakosság 91,5 százaléka magyarnak, 1,2 százaléka pedig cigánynak vallotta magát. Vallási szempontból sokkal megosztottabb a község: 45,4 százalék református, 34,8 százalék pedig római katolikus.

(Csontos László)

Vissza