14 nap

Vélemény és kommentár – ahogy rovatunk vendége látja az elmúlt 14 napot, benne a híreket, politikai és közéleti eseményeket. Vendégünk ezúttal Szűcs Tamás miskolci pedagógus.

– A Pisa-teszt felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar diákok szövegértése és matematikai tudása átlag alatti. Pedagógusként mi erről a véleménye?

– A PISA-torony ferde. Kétségtelen, hogy már messziről látszik, mert nagy és egyre nagyobbra nő az oktatás horizontján. Az is kétségtelen, hogy fontos tájékozódási pont, de azért mégiscsak ferde, úgy, hogy ne mérjünk mindent hozzá. Természetesen jó lenne, ha az un. PISA-felmérésben nem a középmezőnyben szerepelnének a magyar diákok, ám ezen a kevés reform, sok megszorítás receptje aligha változtat. Szívesen hivatkoznak Finnországra azok, akik tudják, hogy 2-3 évtizede még ők is az átlag körül teljesítettek, s ma világelsők ebben a megmérettetésben. Szívesen hivatkozom én is a finnekre, akik ma nemcsak az oktatásban, de a gazdaságban is példaadók. Persze ehhez nem árt tudni, hogy amikor a finnek megalapozták mai szárnyalásukat, két ágazatban nem csökkentették a költségvetési pénzeket. Az egyik az oktatás, a másik a kutatás területe volt.

– Novemberben sztrájkoltak a vasutasok, volánosok és pedagógusok is a kormányzat intézkedései miatt. December 17-én újabb demonstráció lesz. Mit szól a munkabeszüntetésekhez?

– A szakszervezetek szagot fogtak. Nem volt nehéz, mert valami bűzlik Magyarországon. A szakszervezetek közül vannak olyanok, amelyek érzik, hogy a korrupt és kaotikus államgépezet hibái, hazugságai maguk alá temethetik a munkavállalók tömegeit. Ezért most – elsősorban a Liga konföderáció, amely az Orbán-kormány idején is az egyetlen jelentős sztrájkot szervezte – ismét felemelte a hangját, és elkezdett szakszervezetként működni. Úgy vélem, a jelenlegi helyzet hathatós befolyásolására a Liga és a hozzá csatlakozók ereje nem lesz elegendő, pedig a megfogalmazott cél – vagyis az, hogy elutasítsák az egészségügy átalakításának jelenlegi módját – régóta az egyik legfontosabb ebben az országban.

– Az utóbbi hetek legpozitívabb híre, hogy december 21-től megszűnik hazánk és több uniós szomszéd közt a határellenőrzés...

– Határtalanul szeretem azokat a határokat, melyek határtalanok. Januártól ez lesz a helyzet, ha Ausztria, Szlovákia és Szlovénia felé közeledünk. Meglátásom szerint a magyar nemzet ezzel nagy esélyt kapott arra, hogy évtizedek múltán mégis legyenek afféle természetes határok, ahol a Kárpát medence etnikai helyzete, gazdasági erővonalai erőszak nélkül kirajzolják azt, ami még kirajzolható. Ezért tartom mindezt történelmi értelemben is fontos lépésnek, és ezért különösen elszomorító, hogy ebben a történelmi pillanatban olyan koalíció irányítja a hazánkat, amely a korábban „zászlóshajó” Magyarországot az utolsók közé navigálta.