1956 eseményeire emlékeztek az Ünnepi Közgyűlésen

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején legtöbbször felcsendült zeneművel, az Egmont-nyitánnyal kísért kisfilmmel kezdődött az ünnepi megemlékezés a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatának Dísztermében.

Az Ünnepi Közgyűlésen résztvevőket elsőként Bánné dr. Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke köszöntötte.  

– A Forradalom és szabadságharc a múlt, a jelen és a jövő szétválaszthatatlan szövetsége. Október 23-a iránytű, amellyel 67 év távlatában is eligazodunk a világban, mert olyan dologra tanít, amely pár generációval ezelőtt egy egész nemzedéket képes volt megmozgatni, nekünk pedig méltóképpen illik emlékeznünk azokra, akik a hatalom bástyáit rövid időre ugyan, de képesek voltak megrengetni. Ezt nevezzük úgy: nemzeti minimum – emelte ki az elnök, hozzátéve, hogy október 23-a egy elevenen látszó heg a magyar nép testén, amely mindig emlékeztet arra, hogy tizenkét gyönyörű napra a világ egyik legnagyobb fegyveres hatalma ellen nyertünk csatát.

– Bátorsággal és magyar kurázsival, nem pedig hadsereggel, és jól tudjuk ugyan, hogy a forradalmárok leverésére végül egy egész hadsereget küldtek, de azt is tudjuk, hogy az 56-osok szellemét semmilyen sortűz nem égeté meg – zárta gondolatait Bánné dr. Gál Boglárka.  

A forradalmárok büszkeségét és bátorságát méltatta dr. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese is, aki ünnepi beszédében kiemelte, az ’56-osok örököseiként nem tehetünk mást, mint amit őseink 67 éve: ma is határozottan ellenállunk a hazánk szabadságát és szuverenitását támadó erőknek.

– Mert nincsen új a Nap alatt: annak idején a világ proletárjainak egyesülését hirdették, mai utódaik a nemzetek szuverenitását felszámolni akaró globalizmus hívei. 1956 azt üzeni ma és mindörökké: Magyarország a magyaroké, saját szokásainkról, törvényeinkről, életmódunkról mi magunk döntünk, nem pedig mások. 1956 a jövő fényes iránytűje minden magyar számára – emelte ki.   Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatának Ünnepi Közgyűlésén átadták az Alkotói Díjat, amelyet azoknak a vámegyében élő és alkotó, életükkel és tevékenységükkel a vármegyéhez kötődő művészeknek és alkotó közösségeknek adományoznak, akik a kultúra, a közművelődés, a művészi alkotómunka, a színház-, a zene-, a film-, a képző- és iparművészet területén kiemelkedő színvonalú művészeti értéket hoztak létre.  Az elismerést Batári-Kovács Annamária kapta, aki művészeti tanulmányait Szerencsen kezdte, ahol mozgáskultúráját először klasszikus balettel fejlesztette, később pedig zenetanulmányokkal folytatta. Tizenhét évesen önálló tánccsoportot alapított. Az általa vezetett csoportok regionális, országos és nemzetközi versenyeken képviselik vármegyénket, ahol sorra dobogós eredményeket érnek el.

A vármegye másik elismerése, a „Pro Comitatu Díj”, amely azoknak a személyeknek adományozható, akik a vármegye társadalmi, gazdasági, tudományos fejlődéséért, nemzetközi kapcsolatai, identitás erősítéséért, valamint a művészeti és kulturális élet, továbbá a sport területén hosszabb időn keresztül magas szintű, áldozatos munkát végeztek. Pro Comitatu Díjat és a vele járó, a vármegye címerével díszített arany pecsétgyűrűt idén Dr. Karosi Tamás vehette át, aki fiatal kora ellenére kiemelkedő tudományos tevékenységgel bír: számtalan tudományos közleményt publikált hazai és nemzetközi könyvekben, folyóiratokban. Szakorvosi munkája során olyan komplex szemlélet vezérli, mely lehetővé teszi, hogy nagy alapossággal derítse fel a betegség hátterét, figyelmet fordítva az egyéb társbetegségekre. Osztályvezető főorvos szakmai és tudományos tevékenysége, emberi orvosi magatartása példakép kollégái, embertársai számára. Kiemelkedő munkájával, helytállásával növelte az orvostársadalom tekintélyét, amivel méltán kiérdemelte a betegek és a munkatársak elismerését. Oktató és tudományos munkásságával öregbítette Miskolc város és Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye hírnevét.

Az Ünnepi Közgyűlést Demeter Zoltán országgyűlési képviselő pohárköszöntője zárta.