2,6 milliárd euró a hazai társadalmi és demográfiai kihívások kezelésére

A 2014–2020-as időszakban Magyarországnak nyújtott teljes uniós pénzügyi támogatás több mint 11%-ának megfelelő összeggel az Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (EFOP) 2,6 milliárd eurós uniós finanszírozásban részesül. Ennek 65,4%-át az Európai Szociális Alap, 34,6%-át pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

Magyarországon a hosszú távú strukturális fejlesztés tekintetében a humántőke tekinthető az egyik leggyengébb tényezőnek. Az Operatív Program így hozzájárul a társadalmi és demográfiai kihívások kezeléséhez. A főbb intézkedések az olyan területeket érintik, mint a társadalmi befogadás, a társadalmi kohézió megerősítése, a család szerepe, az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése, a közoktatás minőségi javulása, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése, valamint a szociális intézményekben foglalkoztatottak számának növelése.

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos kiemelte: „Az Európai Szociális Alap hozzájárul a jobb társadalmi kohézió megteremtéséhez, csakúgy mint Magyarország foglalkoztatás-fejlesztési céljainak megvalósításához. A programba hátrányos helyzetű csoportokat is bevonnak, ami alapvető változásokat hozhat a magyarországi társadalmi környezetben. A közoktatást és az egészségfejlesztést célzó programok a jobb életminőséghez is hozzájárulnak.”

A regionális politikáért felelős uniós biztos, Corina Crețu a következőképpen nyilatkozott: „Örömömre szolgál, hogy a programot elfogadta a Bizottság, mivel segítségével új szemlélet honosodhat meg a befogadó többségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés terén. A beruházások nagymértékben elősegítik a munkanélküliség elleni küzdelmet is, különösen a helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének támogatásával.”

A hazai Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program főbb várható eredményei:

• 18 000 hátrányos helyzetű ember vehet részt munkaerő-piaci integrációs programokban;
• 170 000 lakos részesül hatékonyabb családtámogatási szolgáltatásokban;
• 110 településen kerül sor a szegregált területek integrációját elősegítő programokra;
• 7 000 migráns és kisebbségi csoporthoz tartozó (ideértve a roma lakosságot) vehet részt szociális fejlesztési programokban;
• 300 000 résztvevője lehet az egészségfejlesztést és a betegségek megelőzését célzó programoknak, emellett az egészségügyi infrastruktúra 4 000 fő kapacitással bővül;
• A gyermekvédelmi és a gondozói rendszert érintően 10 000 hely esetében közösségi alapú szolgáltatások lépnek az intézményi szolgáltatások helyébe;
• 60 000 diák és 40 000 tanár vesz részt különböző oktatási és továbbképzési programokban, melyek a lemorzsolódást hivatottak csökkenteni, illetve a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést előmozdítani a kora gyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban;
• 280 közoktatási intézményben zajlik fejlesztés az oktatásba, a képzésbe és szakképzésbe történő beruházásokkal, a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében;
• 500 mikro-, kis- és középvállalkozás (köztük szövetkezeti vállalkozások és a szociális gazdaságban működő vállalkozások) részesül a társadalmi együttműködés megerősítését szolgáló pénzügyi eszközökben 

További információk:

• A kohéziós politika és Magyarország
• Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra
• A programozási időszak kezdetén elfogadott operatív programok összefoglalói
• Európai Szociális Alap

Iratkozzon fel az Európai Bizottság foglalkoztatással, szociális ügyekkel és társadalmi befogadással foglalkozó ingyenes elektronikus hírlevelére