„Helyszíni közvetítés” a testből

Aki már átesett endoszkópos vizsgálaton az tudja, hogy létezik kellemesebb élmény is. Egy gyógyszerméretű kapszulába helyezett minikamera segítségével azonban fájdalommentesen elvégezhető a nyelőcső, a vékony- és vastagbél vizsgálata. A paciens otthoni előkészítés után nyeli le az egyszer használatos video kapszulát, mely a nyelőcsövön, illetve a beleken haladva másodpercenként 2-14 képet továbbít a vevő egységbe. A kapszula természetes úton távozik a paciens testéből. A képek feldolgozása informatikai módszerekkel történik. A kapszulás endoszkópia előnyeiről és hátrányairól is beszélgettünk az ENDOMEDIX központ szakembereivel.

Tíz éve kezdődött

A vékonybél vizsgálatára alkalmas 26x11 mm-es kapszulát 2000-ben mutatták be és 2001-től használják a klinikai gyakorlatban – kezdte a visszatekintést dr. Orosz Péter főorvos. Magyarországon az első vizsgálatokat 2002-ben végezték el. A mintegy 6 méter hosszú vékonybél legnagyobb része eddig az endoszkópos vizsgálatok számára elérhetetlen volt, a miniatűr kamera segítségével azonban lehetőség nyílik az egész vékonybél áttekintésére. A kapszulás módszer sikerességét bizonyítja, hogy 2009 végéig a világban 1 millió ilyen kapszulát adtak el. Ráadásul az elmúlt időszakban számos további fejlesztés történt: kapszula endoszkópiával vizsgálhatóvá vált a nyelőcső és a vastagbél is. Nőtt a diagnosztikai pontosság, javult a képalkotás, rövidült a visszaolvasás és a leletkészítés időtartama.

Látható a baj

A vékonybél betegségek tisztázásához sokszor alapvető az endoszkópos kép. A kapszulás endoszkópia segítségével láthatóvá váltak az eddig elérhetetlen területek. Az eljárás fájdalommentes. Olyan ismeretlen eredetű, tartós vagy visszatérő vérzések kivizsgálására használatos, melynek eredete a hagyományos eljárásokkal nem tisztázható. Egyéb vékonybélbetegségek, így például a Crohn-betegség, jó és rosszindulatú daganatok, bizonyos felszívódási zavarok, gyógyszerek mellékhatásaként, vagy más okból létrejött fekélyek kimutatására is alkalmas.

A vizsgálat menete

A vizsgálóegység egy – 8 ponton a vizsgálandó személy hasára rögzítendő – antennából, az ehhez csatlakoztatott adatrögzítő dobozból és a lenyelendő kapszulából áll – kezdte a vizsgálat menetének ismertetését dr. Karádi László főorvos. Maga a vizsgálat fájdalommentes, időtartama attól függ, hogy mely szakaszt fotózza a kis kamera. A nyelőcső vizsgálata a lenyelést követően 20 perc, a vékonybél esetében 4-8 óra, a vastagbél esetében 6-10 óra. A kapszula működési ideje 6-10 óra, a vizsgálat végét a kapszula telepének kimerülése jelenti. A kapszula 10-72 órán belül a széklettel távozik a szervezetből. Az eredményes vizsgálat alapfeltétele az előírt diéta és a béltisztítás pontos betartása. A vizsgálat befejeztével az adatrögzítő dobozból az elkészült mintegy 55 ezer képet számítógépre mentik, és egy speciális szoftver segítségével elemzik.

Mikor nem használható?

Sajnos, a módszer nem minden esetben alkalmazható – hívta fel a figyelmet dr. Kristóf Tünde főorvos. Mint elmondta: a bélszűkületes betegek esetében fennáll az a veszély, hogy a kamera elakad. Ilyenkor esetleg csak műtéti megoldással tudják kiszabadítani az eszközt. Ha bármilyen okból kialakult bélszűkület gyanúja áll fenn, a vizsgálat nem végezhető. Ugyancsak ellenjavallt a vizsgálat terhesség esetén, pacemaker beültetés után valamint kisgyermekkorban. Magyarországon eddig 5 centrum foglalkozott kapszula endoszkópos vizsgálattal, de mostantól már az ENDOMEDIX hálózatában is elérhető. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azonban a kapszulás vizsgálatot egyelőre nem finanszírozza, ami – figyelembe véve az egyszer használatos kapszula magas árát – behatárolja az elvégezhető vizsgálatok számát. Folynak azonban egyeztető tárgyalások, melyek remélhetőleg a betegek számára pozitív eredménnyel zárulnak.

Dávid Ildikó