„Szeressétek egymást magyarok”

A VHBSZ megyei szervezete szerdán Miskolcon tartotta éves közgyűlését. Az eltelt 70 év nagy idő, a  tényleges frontharcosok, foglyok közül már csupán néhányan vannak köztünk, s még kevesebben vannak olyan egészségügyi állapotban, hogy ki tudjanak otthonról mozdulni. A megemlékezéssel egybekötött gyűlésen ezért első sorban az egykori hadifoglyok gyermekei, unokái vettek részt, illetve a miskolci 10-es honvéd hagyományokat ápoló Herman Ottó Gimnázium képviselői.  Miskolc korábbi polgármestere, Kobold Tamás, s Nagy Imre, Kazincbarcika volt alpolgármestere is ott volt az emlékezők közt.

Tóth Béla, a megyei szervezet elnöke köszöntötte a résztvevőket. Pátoszos beszédében a következőképpen fogalmazta meg céljukat: „szolgálni azok emlékét, tiszteletét, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták fel a magyar hazáért, nemzetünkért.” Ennek jegyében dolgoztak az alakulás óta eltelt 25 évben. Külön köszöntötte a legidősebb tagokat: Kurucz András (Edelény) 96 éves, Sztojalovszky Béla (Sátoraljaújhely) 95, Jerebák József (Sárospatak) 95, Rakaczky János (Miskolc) 95, Tergalecz Ferenc (Emőd) 94 éves. Jó egészséget kívánunk nekik mi is!

Külön szólt a hadifogságból hazatértekről, akik az élet kemény iskoláját járták ki. Az átélt borzalmak tanulságát a béke és szolidaritás, a szabadság és az emberi méltóság tiszteletében fogalmazta meg Tóth Béla. A nehéz időket segített átélni, túlélni a hit. Megfogadásra ajánlotta Wass Albert gondolatát a mának: „Szeressétek egymást magyarok!”

Az egyesület tevékenységéről szólva az elnök az emlékezést, a tisztelgést és az érdekvédelmet említette sarokkőként. Szólt a decemberi lengyelországi zarándoklatról is, ahol a 100 évvel ezelőtt, a miskolci 10-es honvédek részvételével vívott csatában sikerült megállítani a Kárpátok előterében az orosz gőzhengert.

Feledy Péter, az egyesület titkára a tavaly nyári délvidéki zarándoklatot ismertette, amellyel az 1944-45-ben lemészárolt magyarokra, döntő többségében civilekre, kisebb részben hadifoglyokra, csendőrökre emlékeztek. A „hideg napok” megtorlásaként a szerbek tízszeres bosszút állva mintegy 30-40 ezer magyart öltek meg. Szabadkán, Bajnokban és Zentán emlékeztek rájuk.

A megemlékezést követően közös ebéddel, beszélgetéssel ért véget a rendezvény.