A brutális megszorítások csomagja - A családokat padlóra küldi a Bajnai kormány programja
2009. május 22. (péntek) 11:06Olyan „csemegéket” csomagolt be számunkra a miniszterelnök, mint a 13. havi nyugdíj megvonása, a svájci indexálás megszüntetése, elhalasztott nyugdíjkorrekció, áfa-emelés, a táppénz jelentős csökkentése, családi pótlék befagyasztása, a GYED és GYES megnyirbálása, a szocpol lakástámogatás felfüggesztése, a gáz- és távhőtámogatás megszüntetése. Mindezek mellett szó van az ingatlanadó bevezetéséről és az utazási kedvezmények mérsékléséről, valamint a szuperbruttósításról is… A mérleg másik serpenyője: a vállalkozók minimális köztehercsökkentésre számíthatnak. Az újabb sarc több elemét nagy sietséggel már meg is szavazta az Országgyűlés kormánypárti többsége. Az intézkedések hatásairól szakembereket és olvasóinkat kérdeztük.
Torzul a társadalom szerkezete
Milyen hatással lehet az újabb csomag a társadalomra, különösen alapelemére a családokra? – kérdeztük dr. Szabó-Tóth Kinga szociológust, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének igazgatóját.
Azt gondolom, hogy Magyarországon nagyon kevés gyerek születik – ha a statisztikát nézzük, családonként 1,3 – miközben a reprodukáláshoz 2–3-ra lenne szükség. A ’80-as évektől csökken az ország lélekszáma. Ennek ismeretében a családtámogatáshoz nem nyúlnék hozzá. A pénzelvonás hosszú távon sokkal több kárt okoz, mint amennyit a kormány most gondol(na)”- utalt a várható negatív következményekre a szociológus. Hozzátette: ráadásul a társadalom szerkezete is torzul: „A szegények, a hátrányos réteg a válság ellenére annyi gyereket szül, amennyit gondolt, inkább a középréteg, az értelmiségi családok bizonytalanodnak el. A Bokros-csomag idején is érzékelhető volt, hogy ők inkább csak egy gyereket vállaltak, mert úgy gondolták, többet nem tudnak megfelelő színvonalon felnevelni” – hivatkozott a most egyesek által megmentőként emlegetett Bokros Lajos „eredményére”. Egyébként a friss felmérések szerint Németországban is a leghátrányosabb helyzetű rétegek vállalják a legtöbb gyereket, akiknek a többsége majd ismét a társadalom segítségére szorul. A szegénységvizsgálatokra is felhívta a figyelmet a szociológus. Ezek szerint az egyszemélyes háztartások vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Ezek jelentős része egyedül maradt, özvegy nő, akiket nagyon érzékenyen érint a nyugdíjrendszer kedvezőtlen módosítása. Ugyancsak nehéz helyzetben leszenk azok a szülők, akik egyedül nevelnek egy-két gyereket…
Gondban a nagycsaládosok
„Több nagycsaládossal is felvettem a kapcsolatot az utóbbi időszakban, és egybehangzó vélemény, hogy a GYES és GYED megnyirbálása negatívan befolyásolja a gyerekvállalást, ráadásul a megélhetést is nehezíti a futamidő rövidülése” – erősített rá a szociológus által elmondottakra Korom Lászlóné, a Nagycsaládosok Egyesületének miskolci vezetője. „Miskolcon például alig van bölcsőde, a megszorítások miatt pedig hamarabb el kellene menni a nőnek dolgozni, de hová teszi a gyereket?” – tette fel a költői kérdést. „Az áfa-emelés is problémát okoz. Az élelmiszereket meg kell venni, a gyerekeket iskoláztatni kell, ami így sokkal többe kerül majd. A családi adózás javítana a helyzeten! Éppen ezért szeretnénk felhívni a kormány figyelmét a nagycsaládosok gondjaira, ellehetetlenülésükre, arra, hogy valódi magoldásokat kell keresni” – jelentette ki Korom Lászlóné.
Hiányzik a gazdaságélénkítés
„A megszorító csomag elsősorban a lakosságot érinti, ami viszont azonnal visszafogja a fogyasztást, s így kihat a vállalkozások egészére” – utalt az összefüggésekre Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Bokik) elnöke.
„A kormányzat felelőssége, hogy a megszorítások szükségességének elfogadtatása mellett, mutasson irányt, vázolja, hogyan lehet a jövőt megtervezni, a reformlépéseket megtenni, a tényleges gazdasági átalakítást végrehajtani?” – hangsúlyozta a kamara elnöke.
„Sok olyan terület van, ahol a megszorítások ellenére jelen van a pazarlás. Ilyen például az oktatás, az átképzés. A puha, semmilyen számonkérést nem tartalmazó szociális rendszert nem tudja az ország finanszírozni” – jelentette ki a kamara elnöke, aki hiányolja az intézkedések közül az érdemi gazdaságélénkítést.
Építkezések nélkül meghal az építőipar
„A szociálpolitikai támogatás megszüntetése negatív hatással lesz az ingatlanpiacra. De hozzá kell tenni, hogy az elmúlt hónapok gazdasági nemtörődömsége egyébként is leállította az ingatlanpiacot, így nem lesz olyan drasztikus a közvetlen következmény. Most gyakorlatilag a döglött lóba rúgnak bele. Az emberek ebben a helyzetben nem akarnak építkezni, kivárnak” – vélekedett Demeter Tibor, a Demeter Ingatlanközpont vezetője.
„A többi intézkedés hatásával kapcsolatban olyan érzésem van, mintha az építőipart tudatosan akarnák visszaszorítani. Amit nem értek, hiszen ez a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb ágazata. Ha ebben az iparágban nincs lendület, akkor mi húzza majd a gazdaságot előre?”
Nagy érvágás
Kétezer-ötszáz forinttal kezdtem a nyugdíjas éveimet az 1980-as évek elején – mondja a Tállyán élő Takács Imréné. A 81 éves asszony aktív időszakában csakis fizikai munkát végzett. – Amikor először meghozta és letette a postás a pénzt az asztalra, kevés híján sírógörcsöt kaptam – sorolja Erzsike néni. - Nem részesültem semmilyen pluszban, kénytelen voltam mindaddig napszámos munkát vállalni, amíg az erőm bírta. A rendszerváltozást követően lett jobb a helyzet, most valamivel hatvanezer forint fölött kapok, de közismertek a rezsi költségek, így csak nagyon-nagyon beosztva elég a pénz a megélhetéshez. A néhány évvel ezelőtt bevezetett tizenharmadik havi kiegészítés nagyobbacska segítséget jelentett. Ez a kis tőke majdnem elég volt a téli tüzelőfa árának fedezéséhez. Nagy érvágás, hogy most elveszik, már nincs miből spórolni, mert minden drágul. Nehéz idők járnak.
Miből fizetem a gázszámlát?
Taktaharkányban, négy gyermeket nevel Lajcsák István, a Nagycsaládosok Egyesületének vezetője. – Az állam felhalmozott egy deficitet, mennyi ebből a részem? Ahogy látom, mi fizetjük ki, holott nem mi termeltük ezt a veszteséget. Nem jutalomért dolgozom, hanem azért, hogy meg tudjak élni – fogalmaz a családapa. – Három gyermekem utazik a továbbtanulás miatt, a negyedik jövőre lép a sorba. Ha csak ezt a költséget nézzük, már akkor is nagyságrendekkel nő a kiadásom. Egyelőre dolgozom a nyugdíjam mellett, és nem mondhatjuk, hogy a legalacsonyabb színvonalon élünk. Ám 2010-től nyugdíjas már nem vállalhat munkát, így nem tudom, hogy például miből fizetem majd ki a gázszámlát, ha még a támogatást is megvonják. Úgy látszik, a kormány a nagycsaládosokat tekinti elsődleges célpontnak a megszorításokon keresztül.
Ruházkodásra nem marad
A Golopon élő Győriné Havas Orsolya a fővárosban dolgozó férjét várja haza, a családfő hetente ingázik. – Gyesen vagyok, két kiskorú gyermekkel és rokkantnyugdíjas apósommal élünk együtt, tehát öt fő alkotja a családot. Azt mondhatom, hogy a rezsi mellett, csak élelmiszerekre költünk, ruházkodásra már nem marad a megszorítások miatt. A gépkocsi vásárlásból adódó törlesztésünk tizenkétezer forinttal emelkedett és ez a nem tervezett kiadásoknak csak egy része. Hiszen minden területen csak emelkednek az árak, gondoljunk csak a fűtésre. Munkahely nincs a környéken, azt terveztük, hogy hitelből veszünk egy házat Maglódon, hetvenötezer forint törlesztéssel megoldható lett volna, de ez most megugrott százharmincra. Úgy néz ki, az álmunk álom marad.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza