A járókelők igen, az elkövetők nem tapsoltak a sikeres rendőri akciónak

A fiatalkorú tetteseknek az volt a módszerük, hogy a tőlük fiatalabb gyerekeket körbe állták, majd testi fölényüket kihasználva elvették a sértettek mobiltelefonjait, amelyeket értékesítettek. Legutóbb november 24.-én a délutáni órákban léptek akcióba, ekkor két, tizenhárom éves fiút félemlítettek meg a 15-16 éves elkövetők. A három fiatalkorú fiú megfenyegette a kisebbeket, illetve egyiküket bántalmazták is, majd - a zsákmányolt mobiltelefonokkal - elmenekültek a helyszínről. A Miskolci Rendőrkapitányság csoportos rablás miatt indított eljárást az akkor még ismeretlen elkövetőkkel szemben, a nyomozók akciót szerveztek az ügy sikeres felderítése érdekében. November 25.-én (Nagykinizsről, Kiskinizsről, illetve Halmajról) ismét Miskolcra utaztak az elkövetők, hogy újabb bűncselekményeket kövessenek el. A fiatalkorúak meghatározott területen követték el a rablásokat, így voltaképpen a rend őreinek csapdájába szaladtak. A rendőrség az eltervezett következő rablásuk előkészületi szakában fogta el a 15-16 éves fiúkat, akik nem igazán örültek annak, hogy a járókelők megtapsolják a sikeres és eredményes akciót. A fiatalkorúak három rendbeli, csoportosan elkövetett rablással gyanúsíthatóak, a rendőrség bűnügyi őrizetbe vette őket, egyben előterjesztéssel élt előzetes letartóztatásuk bírósági elrendelésére.

Kiegészítésül…

A BTK szerint a rablást a következők szerint kell értelmezni: „Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Amennyiben a rablást csoportosan követik el, a büntetőtörvénykönyv az elkövetőket öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni! A csoportos elkövetés a rablásnál is súlyosbító körülmény és nem szükségszerű, hogy a rablásban résztvevők mindegyike bántalmazza, vagy fenyegesse a sértettet. Elegendő, ha az egyik elkövető fenyegető magatartásával biztosítja, hogy társa vagy társai a sértett értékeit elvegye. A passzív jelenlévő is részt vesz a rablásban, ha társaival akár hallgatólagosan is megegyezett abban, hogy segítséget nyújt a bűncselekmény elkövetéséhez. A társaival szemlátomást egyetértő pszichikai bűnsegéd jelenlétével a sértettre bénító, a tettesre bátorító hatást gyakorol.

- SfL -