A kőkultúra követei
2008. február 18. (hétfő) 12:18Amiben azonosak, az a riolittufa, a könnyen alakítható kőzet. Erre alapozva nyújtják be a ROP 2.1.1 pályázatot, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írt ki Észak-magyarországi Operatív Programként turisztikai attrakciók fejlesztésének támogatására. Dél-Bükkalja építményei a barlanglakások, amelyek a Mátrától Miskolcig megtalálhatók, az ott élők mintegy kétszáz éve lakásokat vájtak a kőhegyek oldalába. Ezek többségét ma is használják, néhányban még élnek családok. Cserépváralján egy barlanglakást turistaszállóként működtetnek, máshol turisztikai érdekességként kínálják őket. A tájegység jellegzetességei a kaptárkövek is, amelyek vulkanikus eredetű képződmények. Nevüket talán a méhészektől kapták, akik fülkéket vájtak a kúp formájú sziklaalakzatokba, de az is felmerült, hogy egykor kultikus temetkezési helyként használhatták őket.
A tufába vájt borospincéknek ugyancsak több évszázados kultúrája van Bükkalján, amelyek többségében falba vésett kőszobrok láthatók. Az említett hat borsodi településen, illetve a hevesi Noszvajon számos kültéri alkotás, kőtornác és kőből épült ház jelzi a riolittufában rejlő lehetőségeket, amit a községek vezetői a kőkultúra program kiterjesztésével akarnak erősíteni – tudtuk meg Guczi Istvántól. Szomolya polgármestere, a program gesztora elmondta: az önkormányzat tulajdonában van egy 350 négyzetméteres kőhodály, abban a kőkultúrával kapcsolatos kiállítótermet hoznak létre, főként régi kézművesek munkáiból. Másik cél a munkahelyteremtés, a kőfaragó szakma felélesztése, ahol a helyi kőbányák anyagából park- és útépítéshez gyártanak majd díszköveket.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza