A kis- és középvállalkozásokat segíti a KATA és a KIVA

–Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az erős, független, munkát adó kis- és középvállalkozások jelentik a gazdasági növekedés kulcsát. A pénzügyi és gazdasági válságból nem lehet kilábalni a kis és középvállalkozások megerősítése nélkül, hiszen jelenleg is ők állítják elő a magyar GDP több mint 40%-át, miközben a hazai foglalkoztatottak közel 2/3-a – több mint 2 millió fő – a KKV szektorban tevékenykedik – fogott az interpellációba dr. Mengyi Roland.

– Ezért is tartom fontosnak, hogy a polgári kormány megalakulása óta a kis- és középvállalkozások támogatásán dolgozik. A társasági adó 19%-ról 10%-ra történő mérséklése, a célzott járulékcsökkentések, és a vállalkozásfejlesztésre fordított uniós források mind azt segíti elő, hogy a hazai kis és középvállalkozások újra versenyképesek legyenek.

– Szeretném kiemelni a kormány intézkedései közül az idei év elejétől elérhető két új adónemet, amelyek új lendületet adhatnak a hazai KKV szektornak. Míg a kisadózók tételes adója elsősorban a lakosság részére szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára kínál komoly könnyebbséget, addig a kisvállalati adó kiváló lehetőséget biztosít a fejlődni kívánó vállalkozásoknak, ösztönözve a beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését.

– Ugyanakkor fontos, hogy mind a kisvállalati adó, mind pedig a kisadózók tételes adója minél több vállalkozás számára legyen elérhető. Ezért is tartom üdvözölendőnek a kormány javaslatát, amely kiterjesztené a kisadózók tételes adójának adóalanyiságát a biztosítási ügynöki tevékenységet végző vállalkozásokra is, illetve lehetővé teszi, hogy a kisvállalati adó év közben is választható legyen.

– Míg a szocialista kormányok az emberekre és a hazai vállalkozásokra hárították a válság és a saját felelőtlen politikájuk terheit, addig a polgári kormány intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt években csökkentek a hazai vállalkozásokra rótt terhek, így azok jobban megállhatják helyüket a nemzetközi piaci versenyben.

– Az ország sikere szempontjából elengedhetetlen a hazai kis és középvállalkozások megerősödése ezért is tartom fontosnak, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a KKV-k támogatására és versenyképességük növelésére. Ezért kérdezem: hogyan segíti a KATA és a KIVA bővítése a hazai kis és középvállalkozások versenyképességét?

– Már a kormányváltás után egyértelművé tettük, hogy véget kell vetni annak a korábbi, szocialista politikának, amely ellehetetleníti a kis- és középvállalkozásokat. Vissza kell adni a teljesítmény, a munka, a vállalkozás becsületét és szabadságát – fogott a választba Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasgi Minisztérium államtitkára. – Éppen ezért célként tűztük ki, hogy csökkentjük a KKV-k adóterheit, adminisztrációs terheit. Vele párhuzamosan növeljük a KKV-k döntési szabadságát és azt a lehetőséget, hogy minél több munkahelyet tudjanak teremteni. Az ön által említett két adó, KATA és a KIVA is éppen ebbe a filozófiába illik.

– Egyrészt egyszerűsödik az adminisztráció, a kisadózó vállalkozások tételes adója esetén a korábbi nyolc helyett csupán három adót kell fizetniük, a tételes adót, az ÁFA-t és a helyi iparűzési adót, ami jelentős adminisztrációs egyszerűsítés is… de jelenti azt is, hogy az adó terhei is csökkennek azoknak a vállalkozásoknak ezt a formát választják, mivel a tételes adózónál csupán havi 50000 forint adót kell majd fizetnie. A kisvállalkozói adó alacsony, 16 százalékos kulcs után adózik. A munkáltató adóterhei mindaddig nem nőnek új alkalmazott felvétele esetén amíg annak hatása a termelés növekedésében meg nem mutatkozik. Sőt! A vállalkozásba visszaforgatott nyereség sem képez adóalapot. Így a szabályozás további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat.

– Feruár végi  adatok szerint 57 ezren jelentkeztek be KATA alá, a KIVA-t pedig mintegy 7500 vállalkozás választotta. Úgy gondolom, hogy egy újonnan indult adónem esetében ez nagyon fontos szám. Az adózók, a vállalkozás szabadsága erősödött azzal, hogy új formák jelentek meg. A kormány, annak érdekében, hogy még többen tudják választani ezt a formát, újabb módosításokat kezdeményez: a benyújtott javaslatok egy része a választásra jogosultak körét bővíti, illetve a választás időt szélesíti ki. Más része pedig a figyelembe vehető kedvezmények alkalmazási lehetőségeit növeli. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben például biztosítási ügynökök is választhatják a KATA, s talán ennél is lényegesebb módosítás, hogy a Kisvállalkozói Adót évközben is választhatják a vállalkozások. Nagyon fontos még megemlíteni azt is, hogy a munkavállalást is erősítik ezek a formák. A kormány ugyanis az új, Kisvállalkozói Adó esetében bővíti a kedvezményezett foglalkoztatottaknak minősülő személyek körét. Személyenként akár 50000 forint adóalap-kedvezmény is jár a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után, a 25 év alatti, továbbá az 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása esetén. Már eddig is a kedvezményezettek közé tartoztak a fiatal pályakezdők, a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiacra visszatérő kismamák. Ezek a kedvező szabályok arra ösztönözhetik a Kisválalati Adót választó vállalkozásokat, hogy a munkaerőpiaci szempontból nehéz helyzetű személyeket is nagyobb számban alkalmazzanak.

– Úgy gondolom, hogy ezek a szabályozások növelik a vállalkozások szabadságát, csökkentik adóterheit, szélesítik a foglalkoztatási lehetőségeket – zárta válaszát Cséfalvay Zoltán államtitkár, amelyet dr. Mengyi Roland elfogadott, mivel a polgári kormány csökkenti a KKV-k adminisztrációs és adóterheit.

(mengyiroland.com)