A magyar hímestojás

 
Ezzel magyarázható, hogy őseink és a rokon népek jelekkel ellátott piros tojást tettek a halottak kezébe (pl. kiszombori hun-avar temető női sírja). Az újjászületés, feltámadás azonban a termékenység jelképe - elsősorban. Lehetséges, hogy ősi hímestojás szavunk is a nő és férfi kapcsolatára utal. A hím szó csak utolsósorban jelent díszt, a két fogalom szorosan összetartozik. A legmakacsabban megőrzött és ma is gyakorolt népszokásunk, a locsolás is ezt jelképezi. A vízbevetés ősi termékenységet varázsló szokás és ehhez kapcsolódik az élet keletkezésének örök szimbóluma, a díszített tojás ajándékozása. „Úgy bánik vele, mint a hímestojással” szólásunk abból a korból származhat, amikor a szaporodás, az élet szimbólumának tekintették általánosan, és komolyan vették annak jelentőségét. Vigyázni kellett, nehogy eltörjön az ajándékba kapott, termékenységet, új életet jelképező hímestojás.

A magyar hímestojás díszítésének jelképrendszere jóval a kereszténység előtti időből való. Figyelemreméltó, hogy a magyarok, ellentétben a szomszédos népekkel, a kereszténység felvétele után sem adtak keresztény tartalmat motívumaiknak. Az ősi kultikus jelek a régi magyar élet és hitvilág minden fontos mozzanatát tükrözik. A messzi múltból származó, erősen absztrakt rajzokban nehezen ismerhető fel a pásztorkodás, lovas élet, természet, örök élet, termékenységvarázslás, bajelhárítás és a világmindenség ábrázolása. Az ősi - sok esetben - kozmikus jeleket a történelmi Magyarország minden részén használják. A varázserejű jelképek mögött húzódó több ezer éves hitvilág elkopik, a rajzok változnak. Újrafelfedezésük fontos, komoly kutatómunkát kíván.

Hímestojás jelképek

A kör a teremtő Isten jelképe, nincs kezdete és vége. A kör kettéválasztása megadja az eget és a földet (evilág-túlvilág). Az ezt metsző vonal alkotja a mágikus keresztet, a világ erőközpontját, amely a teremtő hatalmát jelképezi a világ felett. Ebből a központból fejlődnek ki a további jelképek. Az égi energia kiáradását jelöli az erre helyezett kéz, ujjas, istenlétra, az örökzöld ágban végződő kereszt mint életfa. A nap szimbóluma az ősi napkerék (svasztika), az élet örök forgására utaló, kacsokban végződő kereszt. Magyar tojásíró asszonyok rákfarkasnak is nevezik a pergő, négyes kacsban felismerhető svasztikát. A nappálya csúcspontja, fordulója nyáron a rák jegyében van! Ezt fejezi ki a forgó, örvénylő jel, melynek ágai a világot alkotó négy elemet, a tüzet, vizet, levegőt és földet is szimbolizálják. A kéz óvó, bajelhárító jel is. A tölgyfalevél alakját felvevő meander a családi összetartást, a termékenységet kakastaréj, gereblye, pontok/magok, béka jelöli. Ez utóbbi a szerelem és újjászületés szimbóluma is. A kos a nap, a megújulás jele. Az állatokat leegyszerűsítve, csak testük egy-egy részével ábrázolják. A modern kor kiszorítja az ősi hagyományokat, a hímestojást is kedves ajándékká egyszerűsíti, mégsem tudja kipusztítani népünk lelkiségének csodálatos jelképrendszerét, melyet a magyar asszonyok évezredeken keresztül megőriztek. Sokan ma is vallásos szertartással veszik kezükbe és díszítik ki az életet őrző isteni alkotást.

Díszítés

A leggyakrabban használt szín a piros, ebből ered másik elterjedt neve a piros tojás. A mágikus piros a vér és a tűz színe. A megújulás, szerelem, tavasz, öröm, szabadság, kicsírázó élet, Jézus kiontott vére következtében a feltámadás és az örökélet jelképe. A piros szín szerencsét hoz és óv betegségtől, tűztől. Varázsereje miatt akkor is használják a nevet, amikor a piros szín teljesen hiányzik. A díszítés legősibb módja a karcolás. Népiesen - vakart vagy kotort tojásnak nevezik. A növényi anyagban megfestett tojásra éles szerszámmal (kés, üvegdarab) karcolják a varázsjeleket. Fizikai erőt kíván, férfiak használják főleg. Hagyományos, általánosan elterjedt az írott tojás. Írókával, meleg viasszal írják a mintát a szobahőmérsékletű tojásra és utána mártják a festéklébe. Ma is kedvelt a hagymahéjból főzött oldat. Szintén régi eljárás a metszés. A viasszal megírt tojást ecetben vagy savanyúkáposzta-lében áztatják órákig, ami a megírt terület kivételével elmarja a tojáshéj felét. Szép hatású a barna tojás használata. Magyar jellegzetesség a patkolt vagy vasalt hímestojás. Apró fém tárgyakat, patkókat szegeznek a tojáshéjra. Kizárólag férfiak, főként mester kovácsok készítik.
A hímestojás hagyománya olyan ősi múltból érkezik hozzánk, olyan mélyen bennünk van, hogy ezer év alatt sem az idő, sem új szokások, sem idegen befolyás és elnyomás nem tudta kitörölni a magyar nép életéből, lelkéből.

- SfL -