A Munkatörvénykönyv módosításai július elsejétől léphetnek hatályba

Túlórapénz helyett csúsztatás

A bérpótlékok (éjszakai, hétvégi, túlóra) ígért csökkentése, illetve megszüntetése helyett úgy változik a szabályozás, hogy a foglalkoztató saját hatáskörben kiadhatja szabadságban is a túlmunkát ahelyett, hogy kifizetné. Ezt eddig csak akkor lehetett, ha erről előzetesen megállapodtak, míg a közalkalmazottaknál továbbra is csak akkor dönthet így a munkáltató, ha ez a lehetőség a kollektív szerződésben szerepel.

Próbaidő: akár hat hónap, de csak kollektív szerződésben

A Kormány tervei szerint a próbaidő tartama alapértelmezésben harminc nap. Harminc napnál rövidebb próbaidőt a kollektív szerződés, vagy a felek is megállapíthatnak. Harminc napnál hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt a kollektív szerződés állapíthat meg (utóbbi lehetőség tehát csak ott lehetséges, ahol működik szakszervezet és az a jóváhagyását adja). A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Szabadság: két hetet köteles egyben kiadni

A módosító indítvány szerint a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

Nincs szó a kirúgások könnyítéséről

Nem került be a csomagba a végkielégítések és a felmondási idő mérséklése, valamint a fizetett szabadságok 20-25 napra csökkentése. Érdemes megjegyezni: a törvényjavaslathoz érkeznek módosító javaslatok, így több ponton módosulhat a szabályozás. Végső szöveg csak a parlamenti szavazás után lesz. Sok idő nem volt a módosítások beadására, ugyanis a kormány a törvény sürgős tárgyalását kezdeményezte. A módosítások - a tervek szerint - július elsején lépnének hatályba.

Az Mt. 130.§ (2) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek esetében a munkaviszony szünetelésének időtartamára is jár szabadság. Ennek c) pontja szerint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére is meg kell állapítani a szabadságot.
A tervezet szerint a jövőben az ilyen címen kapott fizetés nélküli szabadságnak csak az első félévére jár szabadság, azaz a GYES-ről visszatérő anya felhalmozódott szabadsága várhatóan kevesebb lesz, amely a munkaadó terheit hivatott csökkenteni.

Ehhez a témához kapcsolódik az Mt. 136.§ (1) bekezdésének módosítása. Az említett jogszabályi hely egyelőre úgy szól, hogy a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet.
A módosítás után mindez így szól: A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani.
A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet.
A módosítás elfogadása után lehetővé válik, hogy a GYES után ismét munkába álló szülő - beleegyezése esetén - a felgyűlt szabadságát pénzbe kapja meg.

- SfL -