A Rákóczi-lánc ezúttal összeköt az univerzummal

– Szent István király sikerrel koordinálta le pogány népének integrációját a keresztény Európa politikai struktúrájába, és olyan szövetségeket kötött, amelyek megteremtették országának stabilitását a következő 1000 évre, egészen napjainkig – mondta ünnepi beszédében a vármegyei közgyűlés elnöke.

Bánné dr. Gál Boglárka beszédét Szent István egyik intelmével kezdte, majd elmondta, hogy az István király által képviselt hatalompolitikai-, kulturális- és vallásfilozófiai dimenzió adja annak a hármas egységnek az alapját, amely nemzetünknek identitást, társadalmunknak karaktert, történelmünknek pedig szilárd bástyákat adott az évszázadok során.  

Mint fogalmazott, Szent István király olyan fát ültetett, mely az öreg kontinens egyik legkitartóbbja. Felismerte, hogy népének vándorlás helyett gyökeret kell eresztenie, és pogány istenei helyett a keresztény Isten befogadásával kell békét és stabilitást teremtenie.  

– A magyarok, pontosabban Szent István magyarjai azok, akik kéz a kézben, lejtőn lefelé, árral szemben, vagy akár területeikben megsarcolva, fájdalmas kisebbségben is az öreg kontinens tagjai maradhattak. Akkor is, ha mellettük az ezeréves menetben országok és nemzetek estek el végleg. Árpád honfoglaló, vándorló, pogány, de sziklaszilárd népéből megszületett az a keresztény magyar állam, mely olyan, akárcsak a tölgy – tette hozzá Bánné dr. Gál Boglárka.  

A rossz lett a jó, de a tölgy kitart  

A közgyűlés elnöke beszédében a múlt mellett a jelenről és a jövőről is szólt.

Mint fogalmazott, ma egészen más világot élünk, most a szép lett a csúnya, a rossz a jó. – Szent István királyunk nem tartotta műfajidegennek az imát, mikor államvezetési intelmeit tollba mondta. Egyik sarkalatos tanácsa trónöröklő fiához az volt, imádkozzon rendületlenül, hogy a helyes döntéseket tudja meghozni. Ma nem csak az új kenyér megszentelésekor kell imát mondanunk. Világjárvány után, háborúk kereszttüzében és a normalitásért folytatott küzdelmeink kapujában a legfontosabb dolgunk, hogy fejünket újra abba az irányba fordítsuk, amerre országunkat államalapító Szent István királyunk egy évezrede kormányozta. A keresztény hit kikötőjéhez. Maradva szilárd és hajlíthatatlan építőfái az öreg kontinensnek, ahol a moralitás és az ősi erények szabták meg mi a jó és mi a rossz – fogalmazott Bánné dr. Gál Boglárka.  

A magyar keresztény állam születéséről és a jelen világáról beszélt a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal főispánja is. Dr. Alakszai Zoltán elmondta, hogy ugyan a magyarság őstörténete messze visszanyúlik a történelemben, mégis az állam megszületése, a mai magyarság origója Szent István királyunk.  

– Ő teremtette meg azokat a morális, elvi, politikai és államigazgatási kereteket, amelyek a ma minket körülvevő világot is magyar mércével mérhetik. Ma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is számot kell vetnünk a minket körülvevő világ egyes jelenségeivel és azzal, hogy az út, amit ma a magyarság követ, mennyiben felel meg annak a mércének, amelyet első királyunk állított elénk – tette hozzá dr. Alakszai Zoltán, kiemelve, hogy István király egyenrangú államként kapcsolta be országát a keresztény államközösségbe, Európába. 

Rákóczi-lánc, amely összeköt a kozmosszal  

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye ünnepi közgyűlésén átadták a Rákóczi-lánc díjat. A kitüntetés a vármegye legrangosabb díja. Minden évben olyan embernek ítélik oda, aki évtizedes életútjával, munkájával és közéleti tevékenységével példamutatón szolgálta az ország és a vármegye lakosságát. Az elismerést idén az a Farkas Bertalan kapta, aki egészen a csillagokig vitte büszkén a magyarság eszméit.  

– Az űrben töltött napjaimról nagyon sok helyen beszéltem már. Ezúttal inkább azt mondanám el, hogy egyetlen dologra nagyon-nagyon büszke vagyok. Büszke vagyok, hogy a magyar himnuszt a világűrben énekeltem. Az a három társam, akik csak a dallamát ismerték, a szövegét nem, velem összeölelkeztek, én pedig az űrállomás fedélzetén, akkor, amikor Magyarországot átrepültük 8 másodperc alatt, akkor elénekeltem a magyar Himnuszt - mondta elérzékenyülve Farkas Bertalan űrhajós és hozzátette, hogy azok az évek, amiket a vármegyében gyermekként töltött, máig meghatározóak életében.

– Az is nagyszerű élmény volt számomra, amikor az űrutazás után Miskolcon jártam, és hatalmas tömeg várt a főtéren. Most pedig átvehetem a vármegye legrangosabb elismerését. Nagyon köszönöm, hogy újra itt lehetek, és ilyen elismerést vihetek magammal. Olyan helyen fogom tartani, ahol minden hozzám érkező vendégem láthatja majd – tette hozzá.  

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan gyermekkorát a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Pácinban töltötte, szorgalmas tanulóként és kitűnő sportolóként. A repülést a nyíregyházi sportreptéren szerette meg, és itt határozta el, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkezik Szolnokon. 1972-től a magyar légierő tisztje, 1976-tól első osztályú vadászpilóta. A többi pedig már történelem, amely egészen a csillagokig vezet.

A díjátadót követően a történelmi egyházak képviselői megszentelték az ünnepi kenyeret. Ezt követően azt Bánné dr. Gál Boglárka szelte fel, hogy megossza az ünneplő közönséggel. 

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatának ünnepi közgyűlésére idén is Galamb Alex pék sütötte meg az új kenyeret.