A sikeres elnökség hosszútávon határozhatja meg hazánk pozícióját

Ennek viszont az az előfeltétele, hogy az ország felkészülten vegye át az elnökségi feladatokat Belgiumtól. A teendőkről, az előkészületekről kérdeztük Hörcsik Richárd országgyűlési képviselőt, a Parlament Európai Ügyek Bizottságának elnökét.

KM: 2011 meghatározó év lesz Magyarország uniós tagsága szempontjából. A csatlakozás óta először – Belgiumot követve – állhat hazánk az Unió élére. Hogyan készül Magyarország erre a szerepre?

HR: Magyarország nagy kihívás előtt áll. Történelmünk során ez lesz az első, a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok közül pedig Magyarország lesz a harmadik – Szlovénia és Csehország után – aki a soros elnöki pozíciót betölti, így kitüntetett figyelem és kíváncsiság kíséri majd a magyar munkát. Az elnökségre való felkészülés már 2008-ban megkezdődött: a szakemberek kiválasztásra kerültek, és azóta idegen nyelvi és szakmai felkészítésben részesülnek; ugyanekkor megalakult az országgyűlésben EU-elnökségi munkacsoport, amely egy öt párti egyeztető fórumként szolgál az elnökségi felkészülésben. Tehát látható, hogy az ország fontos feladatként kezeli az elnökséget. A tavaszi választások után a polgári kormány a nemzeti összefogás reményében meghirdette az elnökség ideje alatt a „pax presidentiae”-t, az elnökségi békét, kérve a politikai erőket a szoros együttműködésre. Nehogy úgy járjunk, mint a csehek, akiknek elnökségi munkáját erősen beárnyékolta a kormányválság. Magyarország sikeres elnöksége hosszútávon meghatározhatja az ország pozícióját az Unióban.

KM: Jól állunk a felkészüléshez kapcsolódó teendőkkel?

HR: Amikor a Fidesz-KDNP pártszövetség áprilisban kormányra került, egy igen nehéz helyzetben levő Külügyminisztériumot örökölt a szocialista kormányzattól. Szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy az előző kormányzat felháborítóan kevés figyelmet fordított a külügyekre, így a magyar soros elnökségre való felkészülés sem kapott megfelelő hangsúlyt. Mivel a közbeszerzéseket nem indították el időben, valamint az elnökségi költségvetés kipótlására szánt külföldi ingatlaneladásokból származó összeg sem folyt be, a jelenlegi kormányzatra hárult az ebből fakadó 2,1 milliárd forintos hiány betömése az elnökségi költségvetésben. A Külügyminisztériumban a források átcsoportosítása azóta megtörtént, így biztosan mondhatjuk, hogy a magyar kormány megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az elnökség szilárd lábakon álljon. Győri Enikő, egykori közeli munkatársam, az uniós ügyekért felelős államtitkárasszony kezében összpontosul mind a szakmai, mind pedig az operatív teendők megszervezése és lebonyolítása.

KM: Mit jelent Magyarország számára az elnökség, milyen feladatokkal jár?

HR: Magyarország első alkalommal tölti be a soros elnökség szerepét 2011. első félévében. Ez különleges kihívás, felelősség és lehetőség az ország számára. Az elnökségi feladatok ellátása kiváló alkalmat ad az ország bemutatására, hiszen ennek révén Magyarország majd megkülönböztetett politikai és média figyelmet élvez. A sikeres elnökség hosszú távon pozitív hatással van az adott ország tekintélyére, érdekérvényesítő képességére, súlyára. A „jó elnökség” legfőbb jellemzője, hogy a konfliktusos helyzeteket ügyes kompromisszumokkal oldja meg, ugyanakkor a váratlan események kezelésére is felkészül.
Legfőbb célunk az „erős Magyarország egy erős Európában” hangsúlyozása, erős intézményekkel és erős közös politikákkal. Emellett célunk az uniós tagságunkban rejlő előnyök jobb kihasználása, és ezen előnyök tudatosítása a magyar polgárokban: célunk, hogy közelebb hozzuk az Uniót az állampolgárokhoz. E kettős átfogó céllal rendelkezik a magyar soros elnökség. A mindenkori soros elnökség tennivalói, prioritásai kétféle forrásból tevődnek össze. Egyrészt az előző elnökség által vitt aktuális uniós ügyekből, amelyeket tovább kell görgetni, valamint a mindenkori soros elnök tagállamának saját maga által megfogalmazott prioritásaiból. Belgium soros elnöksége alatt alakul ki pontosan a politikai agenda, amelyet az Európai Unió Tanácsának elnökeként Magyarországnak követnie és teljesítenie kell.

KM: Mit vár el az EU a soros elnöktől?

HR: Gyors és hatékony munkát! Az elnökséget viselő tagállam adja a tanácsi formációk, a COREPER (állandó képviselők bizottsága), és valamennyi szakbizottság valamint munkacsoport elnökét is. Tehát a mindenkori soros elnök dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről, eljárási kérdéseiről, és a legfontosabb stratégiai prioritásokról, biztosítja az unió működésének folyamatosságát és rugalmasságát. Tehát a soros elnöknek mindenekelőtt stratégia-alkotási, szervezési, és reprezentatív funkciókat tölt be.

KM: Van  kiemelt terület, amelyet a magyar elnökség képviselni kíván?

HR: A magyar nemzeti érdek szempontjából különleges helyzetben vagyunk, hiszen az Európai Unió jelenlegi napirendjén olyan ügyek és célok szerepelnek, amelyek a magyar kormány törekvéseivel nagyban egybeesnek, mint például a munkahelyteremtés Ilyen még nem fordult elő uniós tagságunk hat éve alatt.
 Az új, tízéves gazdasági stratégiát, az „Európa 2020”-at magyar vezetéssel indítjuk el. Az eddiginél jóval hatékonyabban kell összehangolni a tagországok gazdaságpolitikáját, ezért elindul az úgynevezett „európai szemeszter (félév)”, amelynek keretében az egyes tagállamok költségvetési terveiket még a hazai parlamenti jóváhagyás előtt a magyar elnökséggel koordinálja (!) majd ismertetik az Európai Bizottsággal. Nagy jelentősége van annak, hogy a közös agrárpolitika reformja prioritásainak meghatározására a magyar félév során kerülhet sor. Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik európai szinten egy közös energiapolitika létrehozására, Magyarország ebben a kérdésben is előrelépést kíván elérni.
Az Európai Bizottság vélhetően 2010 végéig terjeszti be a Duna régióról szóló javaslatát, amely különleges lehetőség Magyarország számára. Ez egy komplex, transznacionális, makro regionális stratégia, fejlesztéspolitikai, energiapolitikai, közlekedéspolitikai, környezetvédelmi, kulturális és minden egyéb dimenziójával együtt.
Optimista forgatókönyv szerint a magyar elnökség idején alá tudjuk írni a csatlakozási szerződést Horvátországgal. A minimális cél az, hogy valamennyi tárgyalási fejezet és a horvát csatlakozási folyamat lezárásra kerüljön 2011. első félévében. Hazánk érdekelt abban is, hogy 2011 márciusában megtörténjék a schengeni övezet kiterjesztése Romániára és Bulgáriára. 2011 májusában lesz Magyarországon a Keleti Partnerség második csúcstalálkozója. Ezzel kapcsolatban beszélhetünk gazdasági, illetve kereskedelmi együttműködésről, esetleges szabadkereskedelmi megállapodásokról, valamint egy fokozatos vízumliberalizációról.

KM: A soros elnökséggel kapcsolatos teendők csak Brüsszelhez kötődnek, vagy Magyarországon is lesznek ehhez köthető események, netán rendezvények?

HR: Természetesen Magyarországon is lesznek politikai és kulturális események. Januártól június végéig 250 rendezvényt bonyolítunk le. A 16 miniszteri szintű tanácskozás helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély lesz. Szakértői tanácskozások helyszínéül pedig a Néprajzi Múzeumot jelölték ki. Ezek mellett biztos, hogy az agrárminiszterek informális tanácsülését Debrecenben tartják, de hasonló rendezvények helyszíne lesz Balatonfüred is.
Ehhez kapcsolódva jegyzem meg, hogy az elnökségünk fél éve alatt egy-egy uniós fővárosban alkalma nyílik Magyarországnak a bemutatkozásra. Prágában például azt tervezzük, hogy hazánk arcát Comenius és magyar városa: Sárospatak jeleníti meg. A tokaji bor pedig kötelezően képviseli Zemplént minden uniós rendezvényen! De az ajándékok között lesz a pataki borsa deszert és a hollóházi porcelán is.

KM: Milyen feladato(ka)t kapott a felkészülésben?

HR: Röviden szólva: az a megtiszteltetés ért, hogy mint az Európai Ügyek Bizottsága elnöke, a Magyar Országgyűlés részéről én vagyok a „felelős” az uniós elnökségünkért.
Ez teljes embert kíván! Ugyanis lisszaboni szerződés decemberi hatályba lépésével a nemzeti parlamentek szerepe – az Európai Parlamentével együtt – nagymértékben megnőtt, ami az uniós ügyeket illeti. A hatékony működéshez azonban elengedhetetlen az együttműködés a tagállami parlamentek között, amelynek kiindulási pontja a soros elnökség alatt megrendezett parlamenti események. A hat hónap folyamán 10 bizottsági elnöki ülés megrendezése hárul az Országgyűlésre, ebből a legnagyobb rendezvény a COSAC (a nemzeti parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak ülései), amit nekem kell levezetnem. Erre meglehetősen nagy létszámú, mintegy 300-300 fős delegációt várunk. Ezeken a találkozókon az általam elnökölt Európai ügyek bizottsága kiemelt szerepet kap, mind a napirendek összeállításában, mind a lebonyolításban. Öröm számomra, hogy ebben a munkában másik megyénkbeli képviselő is részt vállalt, különösen az európai energiai projektek területén, Mengyi Roland, mint bizottságunk tagja.
Az említett COSAC találkozók jelentőségét alátámasztandó, hogy az utóbbi évek gyakorlataként meghívott vendég az ország miniszterelnöke, valamint az Európai Bizottság elnöke. Ezen kívül aktívan részt kell vennem bizonyos brüsszeli események (együttes parlamenti ülés, valamint együttes bizottsági ülés) megrendezésében és elnöklésében is.

- SfL -