A testamentum jelképes beteljesítése - II. Rákóczi Ferenc szíve – ha szimbolikusan is, de – visszakerül Yerres-be

- Megtiszteltetés volt számomra, hogy én vehettem részt ezen a hagyományos ünnepségen annak a megyének a képviseletében, ahol II. Rákóczi Ferenc élt, alkotott és harcolt a szabadságért – kezdte a beszámolót dr. Kovács János. Elmondta, Párizs külvárosában annak emlékére tartották ezt a programot, hogy a nagyságos fejedelem a szabadságharc leverése után itt talált menedéket. A történelemből tudjuk – folytatta –, hogy Rákóczi XIV. Lajos király meghívására 1713-ban érkezett a francia fővárosba, majd a Napkirály halála után, 1715 és 1717 között a kamalduliak grosbois-i kolostorában lelt otthonra. Itt írta meg „Vallomások” című önéletrajzi művét is. A megváltozott politikai légkör miatt azonban 1717-ben a törökországi Rodostóba költözni, ahol haláláig élt. Szeretete Grosbois – vagyis a mai Yerres – iránt azonban töretlen maradt, ezt bizonyította végrendelete, amelyben bebalzsamozott szívét és vallásos munkáinak kéziratait a grosbois-i kamalduliak őrizetére bízta. A testamentumnak megfelelően – a fejedelem 1735. április 8-án bekövetkezett halálát követően – a szívét urnába helyezték és Yerresbe vitték. Aztán a történelem viharaiban a szívnek nyoma veszett. Yerres lakói azonban nem feledkeztek meg a magyarok nagyságos fejedelméről, emlékoszlopot állítottak tiszteletük jeleként az egykori kolostor helyén. Itt helyeztük el látogatásunkkor a kegyelet virágait.

A történelmi előzmények, a szív eltűnése, a fejedelem végrendelete és a franciák máig tartó emlékezete adták a megyei önkormányzatnak az ötletet: pótolni kell a hiányt. Dr. Kovács János ezen a szeptemberi ünnepségen jelentette be: ha II. Rákóczi Ferenc kívánsága az volt, hogy szíve ezen a helyen nyugodjon, az legalább szimbolikusan kerüljön vissza Yerres-be egy szoborkompozíció formájában, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat ajándékaként. Az alkotás elkészítését Borsi Antal, sárospataki szobrászművész vállalta. Az ötletet nagy örömmel fogadták Yerres elöljárói és a művet a tervek szerint 2010 szeptemberében, Rákóczi halálának 275. évfordulója alkalmából, az egykori kolostor helyén avatják majd fel.